Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Schütz Antal: Miért nem adja meg a keresztség az eredeti épséget?
KERESZTSÉG ÉS ÉPSÉG 9 delmes és érdemszerző életben, az a tagokat sem akadályozná meg keresztútja követésében. De ha ettől a meggondolástól el is állunk és megmaradunk a közönséges megoldásnál : az Úr Krisztus a kereszt útját járta, nekünk is azon kell járnunk, és ahhoz hozzátartozik legalább a mi számunkra, a rendetlen kívánsággal, gyarlóságokkal, szenvedéssel való állandó küzdelem, akkor is elutasíthatatlan a kérdés : Miért ezt az utat járta az Úr Krisztus? Illetőleg, ha neki végig kellett azt járni és ha a végén megdicsőülést szerzett számunkra, miért állít minket is erre az útra, sőt még olyan kereszttel is terhelten, aminőt ő nem hordott, a rendetlen kívánság keresztjével? Minden gondolatmenetünknek tehát ez a vége : Miért nem adja meg a keresztség az eredeti épségnek legalább azt a minimumát, melynek elmaradását semmiféle meggondolás nem tudja szükségesnek kimutatni ? III. A felelet előkészítése végett azt állítom : Ha a keresztség megadná az eredeti épségnek legalább ezt a többször említett minimumát, ez azt jelentené, hogy egyéni erőkifejtés, szociális intézmények és történelmi nagy fordulók nélkül, merőben szentségi úton, ex opere operato paradicsomot lehetne teremteni az emberek számára ; s ez az állapot a jelen üdvrend törvényei és analógiái szerint is lehetséges volna. Tehát : a keresztségi épség visszaszerzése virtualiter annyi, mint paradicsomi állapot megvalósítása szentségi úton. Ennek az állításnak igazolására elég végiggondolni, mit jelentene az épség keresztségi megadása az egyénre és a közösségre nézve. Mikor épségről beszélek, nem akarom az összes természetkívüli paradicsomi kiváltságokat érteni, melyeket Scheeben-nel1 legalkalmasabban három csoportba osztunk : mala passionis, halál és testi szenvedés ; mala operationis, az értelem és akarat vallás-erkölcsi gyarlósága ; mala perturbationis, a rendetlen kívánság (concupiscentia), melynek értelmében az érzéki kép, érdeklődés, vágy akkor és úgy is jelentkezik, hogy a legfelső értékek vallására kötelezett ember azt nem akarhatja és nem helyeselheti ; így aztán ezek az érzéki és általában evilági dolgokra irányuló képek, mozdulások és indítások a maguk sodrával ki tudják zökkenteni az értelmet és akaratot az örök értékekhez igazodó irányából, vagy legalább képesek jelentékenyen akadályozni. S így a mala perturbationis közvetlenül beleszolgálnak a mala operationis-ba. Már most az épséget ebben az értelemben veszem : jelenléte közvetlenül és formai hatásával megszünteti az imént jellemzett mala perturbatio- nis-t, a rendetlen kívánságot, és így közvetve megszünteti vagy legalább 1 M. J. Scheeben Handbuch der katholischen Dogmatik II 461.
