Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Balanyi György: Pázmány Péter és a papnevelés
PÁZMÁNY PÉTER ÉS A PAPNEVELÉS. II. A külföldi papképzéssel való kísérletezés vékony sikere korán meggyőzte Pázmányt, hogy a papi utánpótlás kérdését gyökeresen csak egy külön magyar szeminárium felállításával oldhatja meg. Energikus, lázas tettvágytól égő lényének különben is sokkal inkább megfelelt, hogy maga cselekedjék, mint hogy másoktól, idegenektől várja a megváltó tetteket. A szemináriumalapításhoz azonban mindenekelőtt megfelelő anyagi eszközök kellettek. Ezeknek pedig a szegény szerzetesből lett érsek egyelőre nem volt bővében. Várnia kellett tehát, míg a szükséges tőkét össze tudja gyűjteni. Maga írja : «Mikor láttuk, hogy az egyházi személyeknek sem száma, sem műveltsége nem üti meg azt a mértéket, melyet országunk jelen viszonyai megkívánnának, éjjelnappal azon tűnődtünk, hogyan tudnánk csekély erőinkkel és Isten kegyelmével segíteni ezen az égető bajon».1 Végre elérkezett ennek is az ideje. A Pázmáneum első alapító levelében már boldog örvendezéssel írja : «Most végre Isten kegyelméből tömérdek vesződséggel, virrasztással, saját kényelmünk feláldozásával és napi szükségleteink megszorításával sikerült összehoznunk a szükséges összeget».2 Ez az összeg pedig nem volt más, mint az a 15.411 forint és 68 dénár, melyet az előző években részben pénzben, részben pedig terményekben helyezett el Esterházy Miklósnál és feleségénél, Dersffy Orsolyánál. Pázmány, mikor kivitelre került a sor, egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy a tervezett szemináriumot csak Bécsben állíthatja fel. Az Oláh-féle tengődő szeminárium felkarolására és továbbfejlesztésére, úgy látszik, egyáltalán nem gondolt. Nagyszombat különben sem látszott méltó keretnek egy nagyobbszabású kultúrintézmény befogadására. Nemcsak azért nem, mivel nyugati fekvése ellenére túl- ' ságosan ki volt téve az ország nyugalmát minduntalan felzaklató háborús támadások veszélyének, hanem azért sem, mivel kisvárosias külsejével és még erősen protestáns légkörével nem tudta megnyugtatóan biztosítani az egyenletes fejlődés feltételeit. Ezzel szemben Bécs nemcsak a háborús veszedelmektől való teljes biztosságot, hanem egyben a nyugati műveltség eleven áramkörébe való szerves belekapcsolódást is jelentette. Gazdag egyházi kultúrájával, ősi egyetemével, jezsuita 1 Hanuy i. m. 1. 173. 1. 2 U. o.
