Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Balanyi György: Pázmány Péter és a papnevelés
PÁZMÁNY PÉTER ÉS A PAPNEVELÉS 109 kollégiumával, eleven tudományos és művészeti életével a nyugati műveltség megismerésének s az egyházi és világi tudomány elsajátításának annyi alkalmát és lehetőségét nyújtotta, mint akkor egyetlen más középeurópai város sem.1 És Pázmány, amint egyszer rászánta magát az alapításra, azonnal hozzá is látott a kivitelhez. A bécsi Szent Anna-templom közelében hatezer forinton vásárolt egy terjedelmes házat és azt illendő módon bebútorozta. Már minden készen állott a megnyitásra, 1619 jan. 10. elkészült a terjedelmes alapítólevél is1 2, mikor a Bethlen-féle felkelés pusztító vihara annyi más bíztató katolikus kezdeményezés mellett a megnyitás küszöbéig jutott papnevelő tervét is elsöpörte. Pázmány maga is földönfutó menekülőként érkezett Bécsbe és püspöktársaival együtt három éven át ette a hontalanság keserű kenyerét. Amint azonban eltisztult a vihar, rögtön visszatért kedves tervéhez. De most már szélesebb alapon fogott hozzá megvalósításához. Először ingatlanba akarta fektetni alapítványát. 1623 május 10. azzal a kéréssel fordult tehát II. Ferdinánd királyhoz, hogy engedjen át neki a rája háruló felsőausztriai birtokokból százezer forint vagy még több értékű ingatlant vagy legalább engedje meg, hogy valamely elzálogosított ausztriai birtokot a zálogösszeg lefizetésével a szeminárium nevében kiváltson.3 Mivel azonban ez az út mindjárt elinduláskor járhatatlannak bizonyult, egyideig pizétumjövedelmének lekötésére gondolt, ami évenkint több mint százezer tallér tőkének felelt volna meg.4 De már néhány hét múlva ezt a tervét is elejtette és véglegesen úgy döntött, hogy a százezer rajnai forintra kiegészített alapítványt pénz formájában kamatoztatja. A pénzt Kristóf heiligenkreuzi cisztercita apát közreműködésével az alsóausztriai rendeknél helyezte el örök tartozásként.5 6 Az anyagi kérdések tisztázása után a többi már gyorsan ment. 1623 szept. 20. elkészült a második alapítólevél is. Ebben Pázmány az elsővel ellentétben, melyben még egy esztergomegyházmegyei papot akart megbízni a szeminárium vezetésével, a tanítást is meg a vezetést is teljesen a jezsuitákra hagyta. Szigorúan kikötötte azonban, hogy az alapítvány kamatait másra, mint magyar honosságú papnövendékek nevelésére nem fordíthatják. Nagyobb nyomaték kedvéért minden belépő tagtól megkívánta, hogy írásban és esküvel kötelezze magát, hogy 1. annakidején felszentelteti magát vagy amennyiben közben 1 Mössmer J. : A háromszázéves Pázmáneum. Vigilia, 1936. 111. 112. 1. 2 Hanuy i. m. I. 172. s kk. 11. 3 U. o. 341. 1. 4 IV. Béla óta az esztergomi érseket illette a pénzverés ellenőrzésének joga. Ennek fejében minden pénzzé vert márka után 1/48 márkát kapott. Ezt nevezték pizétumnak. 6 Hanuy i. m. 346. 1.
