Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. Jeretány országa
AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE. JERETÁNY1 ORSZÁGA. Európa és Ázsia közös határát nem jelöli éles, természetes vonal. Sem orogenetikai,2 sem szerkezeti, sem néprajzi, sem éghajlattani, sem vízrajzi tekintetben nem tudunk olyan éles és biztos határvonalat megadni, hogy azt minden nehézség nélkül a két kontinens határának elfogadhatnék. Éppen ezért a modern tudományos földrajz a névleg két kontinenst egynek tekinti s azt Eurázia néven tárgyalja. A cári hatalom Európa és Ázsia határául az Ural hegységet, illetőleg ennek folytatásában az Ural folyót jelölte meg. Ezzel szemben a XVIII. századig Európa határa sokkal nyugatabbra volt. Találóan mondja Vámbéry:3 «Nagy Károly... hiába fáradozott azon, hogy a Kárpátok és az Adriai tenger közt levő néptöredékeket a keresztény vallás segítségével egy testté forrassza össze, minthogy Ázsia határai akkor nem az Uralnál vagy a Pontus vidékén, hanem a Tiszánál voltak és mivel a pusztáknak és legelőkben gazdag síkságoknak csak kevéssé megszakított láncolatán, mely az Altájtól Ázsia belsején át a Dunáig terjed, török, tatár nomádoknak háborgó tengere föl és alá hullámzott». Kétségtelen, hogy az ioni geográfusok (Kr. e. V. sz.) óta a XVIII. századig általánosságban a Tanaisz (Don) folyót tartották Európa keleti határának.4 Eszerint azt a bjelája-káma-uralvidéki6 magyarságot, amelyet Juliánusz domonkosrendi szerzetes talált meg 1235—36. évi utazása alkalmával, valóban ázsiainak mondhatjuk, bár ezt a területet ma Európához számítjuk. A Káma-Kura(= Kyros)közi magyarság lakóhelye a mai beosztás szerint is Ázsiához tartozik. Teljes joggal nevezhetjük tehát a középkori tatárbirodalom magyarjait ázsiaiaknak. Magna Hungária magyarjai Hóman szerint6 már a VII—VIII. sz. táján elszakadtak honfoglaló őseink törzscsoportjaitól, más kutatók 1 Az eredeti szövegben «Jeretanny» áll : kétségtelenül a magyaros «Jeretány» (Oyeretyány, Gyertyány ?) ellatinosodott alakja. 2 Kialakulástani. 3 Vámbéry Â. : A magyarság eredete. (Akad. kiad.) Budapest, 1882. 4 V. ö. Bendefy L. : Az ismeretlen Juliánusz XI. fej. kútfőidézeteivel. — Prinz : Európa természeti földrajza. Budapest, 1922. 6. o. 5 Bascardia, Pascatur, Juliánusznál : Magna Ungaria==M. H. 6 Hóman—(Szekfű) : Magyar történet I. kt. 57. s. k. 11. Theologia. 22
