Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)

Ivánka Endre: A nestorianizmus és a monophysitizmus szellemtörténeti háttere. I

L legjellemzőbb az a tény, hogy egy szír költő még az V. században is Antiochiát «a görögök szép városának» nevezi,1 és Chrysostomus Szent János egyik homiliájában azt mondja az Antiochia kapui előtt élő föld­mívesekről, hogy «ez a nép, bár más nyelven beszél, mint mi, velünk egy hitet vall».2 Az antiochiai patriarkátus hittérítő működését jellemezve Harnack pedig azt mondja (Mission ... II. 134.) : «Das war die Eigenart des antiochenischen Oberbischofs in älterer Zeit, daß er, für die Mission interessiert und sogar bis Mesopotamien blickend, nur für die Verbrei­tung des griechischen Christentums Sorge trug oder doch wenig für die Pflanzung eines national-syrischen Christentums getan hat. Hier trat Edessa ein». Mindezeket figyelembe véve, joggal felvethetjük azt a kérdést, hogy szabad-e egyáltalában tipikusan egyiptominak vagy szírnek tekinteni egy olyan szellemi mozgalmat, mely kimondottan az illető ország görög fővárosából indul ki. Ezt a problémát tehát az alábbiak­ban külön-külön úgy a nestorianizmus, mint a monophysitizmus szem­pontjából is kell tárgyalnunk. ANTIOCHIA. a) A nestorianizmus Nestorius előtt. Ami a nestorianizmust illeti, tény, hogy Nestorius maga szír ember volt. Más források szerint perzsa lett volna. (Bardenhewer. IV. 74.)3 Ez azonban még nem jelent sokat. Voltak más szír emberek is abban a korban — főleg Antiochia környékéről származó szírek azonban — mint gabala-i Severianus és ptolemais-i Antiochus, kik nemcsak az antiochiai görög műveltség felé gravitáltak, hanem egyenesen a főváros­sal, Konstantinápollyal, keresték a kapcsolatot és ott léptek fel mint közkedvelt alkalmi szónokok (Bardenhewer. III. 363.) ugyanabban az időben, amikor a császárváros a híres és szentéletű görög származású antiochiai hitszónokot, Chrysostomus Szent Jánost, még érsekké is választotta (398-ban). Az a körülmény, hogy 428-ban Nestorius-szal ugyanez történt — a híressé vált antiochiai hitszónokot konstantiná­polyi érsekké választatta meg II. Theodosius császár (Bardenhewer. IV. 74.) — bizonyítja legjobban, hogy ő is az antiochiai görög kultúra légkörében élt és Konstantinápoly felé gravitált. Nem a származása, A NESTORIANIZMUS ÉS A MONOPHYSITIZMUS 33 1 Antiochiai Izsáknak nevezik őt a kéziratok (Harnack, Mission II. 133.), bár bizonyos, hogy e név alatt három különböző személy rejlik, két mono- physita és egy katolikus szír. Mind a három nem antiochiai születésű, hanem Edessából, illetve Amidából jött Antiochiába. (Bardenhewer. IV. 404.) 2 Harnack, Mission. II. 133. 3 Ez valószínűleg úgy értendő, hogy a szülei Perzsiából menekült szírek voltak. Ez okból nevezték «perzsa bölcs»-nek a szír Aphraatest is, «perzsa iskolának» Szent Ephremnak 363-ban perzsa területről római területre, Nisi- bisről Edessába áthelyezett theologiai iskoláját. Theologia. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom