Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája. II
314 1BRÁNYI FERENC azonban nem az eretnekeknek, hanem az egyházi parancs megvetőinek kijáró büntetés. XIV. Benedek pápa körlevele után heves vitatkozás indult meg a pápai megnyilatkozás értelméről. Egyesek azt olvasták ki belőle, hogy a kamatvételt engedélyezi, mások épp az ellenkezőjét. Főleg Franciaországban a gyóntatási gyakorlatban okozott gondot. T. i. a forradalom alkotmányozó gyűlése 1789 októberében a kamattilalmat hatályon kívül helyezte. A forradalom után is megmaradt a francia törvényben a törvényes kamat. Ennélfogva általános szokássá lett, hogy a pénzkölcsön után kamatot fizettek és pénzt kamatra kölcsönadtak. Sokan pénztőkéjük kamatjából éltek. Viszont a konzervatív francia papság ragaszkodott az egyházi kamattilalomhoz. A szigorú gyóntatási gyakorlat mellett kialakult az enyhébb felfogás is. Eszerint a gyónó feloldozást nyert bűnei alól, bár szándéka volt a jövőt illetőleg is kamatra pénzt kölcsönözni, ha megígérte, hogy engedelmeskedni fog a Szentszék esetleg hozandó döntésének. Ha pedig a gyóntató tudta a gyónóról, hogy szokott kamatra pénzt kölcsönözni, azonban a gyónó nem vádolta magát erről, föloldozást nyert bűnei alól anélkül, hogy ezt illetőleg kérdést intéztek volna hozzá. Az ügy a Szent Officium útján Vili. Pius pápa elé került, aki 1830, aug. 18.-án jóváhagyta a Szent Officiumnak a feltett kérdésre adott döntését : «Utrum possit horum posteriorum confessariorum agendi rationem probare? Resp. : Non esse inquietandos».1 A római kongregációk többször hoztak ebben az értelemben döntéseket.1 2 Mivel az említett feleletek nem érintik a kölcsön célját, ezentúl megengedettnek kellett venni a fogyasztási hitel után vett kamatot is. Szabad volt kamatot venni anélkül, hogy valaki a külső címletek fennforgásáról meggyőződött volna. Elég volt a kamat megengedett voltához az a körülmény, hogy valaki azt tudja, hogy a kölcsön után kamatot szoktak fizetni. Az egyházi kamattilalmat végérvényesen feloldotta az Egyházi Törvénykönyv, amikor az 1543. kánonban azt mondja : «sed in praestatione rei fungibilis non est per se illicitum de lucro legali pacisci, nisi constet ipsum esse immoderatum». ibmnyi Ferenc. (Folytatása következik.) 1 Denz. 1609. 1610. 2 A S. Poenitentiaria 1830, szept. 16.-án; 1831, aug. 14.-én; 1831, nov. 11.-én; 1832, febr. 11.-én; 1832, nov. 23.-án. A S. Officium 1831, aug. 31.-én; 1838, jan. 17.-én. A S. Officium 1831, aug. 31.-én hozott döntését XVI. Gergely pápa jóváhagyta.
