Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
RASZ SAMRA 99 újabb, rendszeres ásatásoknál alkalmazott, ú. n. «lehámozási módszer» igénybevételével az újabb, felső rétegeket kutatják át és távolítják el, mielőtt az alattuk levő rétegeket jelentékenyebb mérvben megbolygatnák, másrészt itt-ott hosszabb árkok húzása útján a rétegek függőleges irányban való elhelyezkedését is vizsgálat tárgyává tették. Sikerült megállapítani, hogy a minet-el-beidai nekropolisszal egyidejű, tehát a Kr. e. 12—15. század maradványait rejtő ú. n. I. réteg átlagban az 50 cm-től 2 méterig terjedő mélységben helyezkedik el ; az ennél régibb, emberi tevékenység nyomait tartalmazó rétegek pedig helyenkint a 10 méteres mélységig érnek. Az I. rétegből előkerülő régiségek közül itt a következőknek megemlítésére szorítkozunk : 1. Az ú. n. «könyvtár» környékén, ahol az előző évben az ékiratos táblákat találták, kisebb töredékeken kívül nagyobb, többoszlopos, különböző nyelveken megírt táblákat találtak. Ezekről alább lesz szó. 2. Az 1929-ben feltárt nagyobb épület valószínűleg az itteni főistenségnek volt a temploma. Ennek a nagy templomnak dél felől volt lépcsős feljárata ; előtte oltárnak látszó építmény állott. A templombejárat környékén több szoborművet is találtak, így egy majdnem másfél méter magas stélét, amely a villámmal sújtó Baal istenséget látszik ábrázolni ; stílusából ítélve, idevaló szobrásznak lehetett a munkája. Régibb korból való a XII. dinasztiához tartozó III. Amenemhat fáraónak (Kr. e. 1849—1801 körül) szándékosan szétrombolt szfinksze, amelyet ugyanitt találtak. A templom belsejében előkerültek az 1929-ben talált sztélétöredéknek kiegészítő darabjai. Az egyiptomi feliratnak teljes szövege így hangzik : vMámi-mk, a királyi írnoknak és pénztárosnak javára, a dapunai (dpn) Szét tiszteletére». 3. A templomtól nyugatra két, mészkőből faragott sztélét ástak ki, amelyeknek egyike istennőt ábrázol, másika pedig istent tüntet fel lándzsával kezében. (Baal vagy Tesub?) 4. A templomtól délre és keletre négy, nagyobb mikénei stílusú boltozott (voûtée en encorbellement) sírkamarát ástak ki. Itt is ugyanolyan lecsorgató berendezkedések kerültek elő, mint a Minet-el-Beida mellett levő nekropoliszban. 5. Közelebbről le nem írt helyen egy szép aranykupát és egy aranytányért találtak. A rajtuk levő domborművek vadászjeleneteket ábrázolnak mikénei és egyiptomi motívumokkal. 6. Az akropolisz északi lábánál kisebb temető és aranyművesműhely került napfényre. A kb. 2 m-es mélységben kezdődő II. sz. réteg felső részében a templom alatt és annak környékén szintén temetőt tártak fel, amely a minet-el-beidai nekropolisznál jóval régibb. A tipikus ciprusi és mikénei edények itt hiányzanak s a második évezrad első feléből származó ókana- neus típusú edények kerültek elő. Két és félméteres mélységben hik7*
