Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
100 AISTLEITNER JÓZSEF szoszkorabeli skarabeusokra akadtak. Az itt talált fegyverek és ékszerek bronzból készültek ugyan, de aföldmívelés szerszámainál már emellett a régibb anyagokat, pl. a tűzkövet is alkalmazták nagy mérvben. A II. réteg alsó része az egyiptomi XII. és XIII. dinasztiával egyidejű, amint ezt Chnumit Hofr Hedzs egyiptomi hercegnőnek itt talált megcsonkított szobrocskája alapján meg lehet állapítani. Chnumitról ugyanis más forrásokból tudjuk, hogy II. Szenuszrit, XII. din. fáraónak (Kr. e. 1903—1887 körül) volt a felesége. Ugyancsak a középbirodalom idejéből származik Szenuszrit-Ankh főtiszt és bíró családi szobra is. A középső, Szenuszritot ábrázoló törzsnélküli alak két oldalán felesége, Henutszen és leánya, Szat-Amen foglal helyet. Az akropolisz északi lábánál már kb. másfélméteres mélységben a III. nívónak keramikája jelentkezik, amely a 3. évezredből származó prótoelámi leletekre emlékeztet. A Rasz-Samrán folytatott ásatások jelentősebb leleteinek áttekintése után irányítsuk már most figyelmünket a leletek legfontosabb részére, a «könyvtár»-ban talált ékiratos táblákra. Az 1929-ben talált szövegekkel Ch. Virolleaud foglalkozott először.1 A sumer-akkád ékírással írt szövegek három nyelvnek használatáról tanúskodnak ; duktusuk az egyidejű tell-el-amarnai levelekre emlékeztet. A tisztán akkád nyelvű szövegek közül megemlítjük egy ismeretlen levélírónak Akihinni-hez intézett levelét. Ez három egyébként ismeretlen városnevet (Panastá, Halbini, Hazilu) tartalmaz és egy Urazi nevű egyénét, aki Halbini amélu-ja (kormányzója?). Halbini lakói a levél szerint a Hazilu-beliekkel szerződést kötöttek. A sumer-akkád írással írt szövegek nagyobb része kétnyelvű, mégpedig a HAR-RA — hubullu néven már régebben ismert sumer-akkád szótárnak kisebb-nagyobb töredékei. Az egyik tábla kolofonján a másoló neve is olvasható : «Rabana, Sumeiana fia — Niszaba istennő (az akkád gabona-istennő) szolgája.»1 2 Ugyanannak a másolónak a neve egy másik tábla kolofonjában még teljesebb formában is szerepel. («R.,S. fia, Nabú és Niszaba szolgája»).3 Ismét egy másik tábla aláírásában Ugarit városát említi annak írója. Ez a város már a tell-el-amarnai levelekből is ismeretes ; nyomós okok alapján ma már általános az a feltevés, hogy a Rasz-Samrán feltárt várossal azonos. — Bíborral festett kelmék jegyzékét tartalmazza a Syria 1934. 137— 146-ban ismertetett akkád szöveg.4 A sumer-akkád írással írt szövegek közül a legnagyobb érdeklődést az a hatkolumnás szöveg váltotta ki, amely a HAR-RA — hubul1 Syria, 1929, 304—310. 2 E szövegeket behatóan ismerteti F. Thureau-Dangin: Syria, 1931. 225—266. (Vocabulaires de Ras-Shamra.) 3 Thureau-Dangin: Nouveaux fragments de vocabulaires de Ras- Shamra. (Syria, 1932. 233—241.) 4 Thureau—Dangin: Un comptoire de laine pourpre à Ugarit.
