Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Rogács Ferenc: II. Rákóczi Ferenc áldozási imái
II. RÁKÓCZI FERENC ÁLDOZÁSI IMÁI 347 A most említett imagyüjtemény ( Aspirationes principis Christiani) aztán elvezet az áldozási előkészületekhez (Aspirationes contemplativa ante et post communionem). Az akadémiai kiadás a kettőt egy közös cím alá foglalja «Egy keresztyén fejedelem áhításai» elnevezéssel. Igaz, hogy egyik is, másik is fohász-jellegű imagyüjtemény (aspirationes), de két különálló munka. Nemcsak tartalomban, hanem felépítésükben is eltérnek egymástól. Az előbbiek tipikus szóbeli imák ; az utóbbiak nem annyira elmondandó szóbeli imák, hanem tömör elmélkedés-anyag, amelyet szemlélődéssel kell felbontani ; úgyszólván bimbók, arra szánva, hogy az áhítatos lélekben elmélkedés által nyíljanak ki. Azért a nevük is : aspirationes contemplativae. Végső elemzésben azt mondhatjuk, hogy Rákóczi áldozási imáinak szellemét Bona műveiből merítette ; ezt aztán beleillesztette abba a keretbe, amely az áldozási előkészület és hálaadás összetevőiből alakul, s amelyeket Alvarez de Paz1 és Le Gaudier2 elméleti aszketikus műveiből, nemkülönben Bona: De sacrificio missae c. könyvecskéjéből (c. 4., 6., 7.) tanult. Hogy a külső hatás felsorolását teljessé tegyük, említsük még Szent Ágostont is, akinek kollokviumos imádkozásmódja, gondolatvilága és stílusa nemcsak Rákóczi Vallomásain, hanem a «fohászokon» is átszövődik. Ami a «Krisztus követéséh illeti, az tudvalevőleg kedves olvasmánya volt Rákóczinak, nem egy kuruc vitéze is a tarsolyában hordozta ezt a klasszikus könyvet. Amit azonban Fraknói sejt, hogy az áldozási fohászok szentenciózus alakja Kempis elmélkedéseinek visszhangja, az a fentiek után nem valószínű. A külső hatás ismertetése után lássuk Rákóczi egyéni feldolgozását. Áldozási fohászainak anyagát lényegében önmagából merítette. Zárkózott lelke Isten előtt mindig kinyílik, mint a virág kelyhe a napsugár csókjára. Friss, közvetlen hangja mutatja, hogy fohászai egyéni átélések, amelyeket lelki olvasmányai, lelkiismeretvizsgálata, imádságai, egyes vasárnapi evangéliumi részletek, az Úrnak és néhány szentnek ünnepei keltenek életre. A szentek közül védőszentje, Assziszi Szent Ferenc, továbbá Szent Domonkos és Szent Teréz ünnepei késztetik áldozási erényindulatokra. Feltűnő jelenség azonban, hogy Szűz Máriának egyetlen ünnepe sem ihlette meg, amint hogy imáiban és elmélkedéseiben sem foglalkozik vele, még a karácsonyi titokkal vonatkozásban sem. Áhítatában mindenesetre fogyatékosság a Mária-tiszteletnek ez a különös hiánya. Pedig olvasót hord és a szobájában Mária-szobor van ; igaz, hogy ezek a bárok szellem velejárói. Pénzein Magyarország Nagyasszonyának képe ; igaz, hogy ez ősi magyar szokás, melyet az 1550. évi 1 2 1 Opera spiritualia. I. De vita spirituali ejusque perfectione. Lyon, 1608. I. I. c. 8. 2 De perfectione vitae spiritualis. Parisiis, 1619. Taurini, 1903. I—III.