Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Pataky Arnold: Tatianus Diatessaronjának görög töredéke
TATIANUS DIATESSARONJÁNAK GÖRÖG TÖREDÉKE. Az amerikai Yale-egyetem és a francia Académie des Inscriptions et Belles Lettres már esztendők óta ásatásokat folytat az Eufrátes folyam partján fekvő Dura-Europosban. Az ásatások hatodik szakasza 1933-ban egy, a Szeleukida időszámításnak 556. esztendejében (Kr. u. 244—245.) épült zsinagóga romjain kívül számos görög, héber és pehlevi nyelvű papiruszt hozott napvilágra. A görög nyelvű papiruszok közül a biblikusokat legjobban érdekli egy 10-5 cm hosszú és 9-5 cm széles töredék, mely Tatianus Diatessaronjának görög szövegéből tartalmaz egy összefüggő, 14 sorból álló töredéket. A papirusz állapota elég jó, mindössze az összes sorok elején hiányzik néhány betű, amelyet azonban a szöveg- összefüggésből könnyű kiegészíteni. Az írás szép, szabályos és könnyen olvasható. A szóban forgó papirusz lelőhelye az említett zsinagóga közelében, a várfal romjai között volt. Mivel Dura-Europost I. Sapor perzsa király dúlta fel a Szeleukida időszámítás 568. évében (Kr. u. 256—257- ben), a papirusz korát legkésőbb a III. század elejére kell tennünk. A palaeographiai jellegek is azt mutatják, hogy e töredék kora 220 körűire teendő. Bármily csekély e töredék terjedelme, fontossága szembeszökő. Eddig ugyanis a Diatessaronnak csak fordításait ismertük : egy arab fordítását, melyet a XI. században Abu’l-Farag Abdallah Ibn et-Tajjib nesztoriánus szerzetes készített (a Pesittha szövegének figyelembe vételével), és amelyet Ciasca adott ki egy XII. és egy XIV. századbeli kézirat alapján j1 egy latin fordítását a fuldai kódexben és két müncheni kéziratban (Monac. lat. 10.025. és 23.977.), végül egy középkori flammand fordítását, amely a latin szövegből készült és amelynek legfontosabb kézirata a lüttichi kódex. Az arab Diatessaronnak hű angol fordítását J. Hamlyn Hill adta ki : The earliest life of Christ. Edinburgh, 1894.1 2 Az újonnan felfedezett papiruszt először Carl H. Kraeling adta ki.3 Hogy csakugyan Tatianus Diatessaronjának egy töredékével van dol1 Tatiani Evangeliorum Harmonia Arabice. Roma, 1888. 2 A továbbiakban, valahányszor a Diatessaron arab szövegéről beszélünk, annak angol fordítását fogjuk idézni, mert az arab kiadáshoz,—sajna, — nem férhettünk hozzá. 3 Studies and Documents edited by Kirsopp Lake, Litt. D. and Silva Lake M. A. — III. A g reek fragment of Tatian’s Diatessaron from Dura. By Carl H. Kraeling Ph. D. In 8°. 37 pp. London 1935.
