Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
302 AISTLEITNER JÓZSEF szédságában lefolytatott ásatások mindeddig csak nagyon szegényes eredményeket produkáltak ezen a téren. Annál hálásabban fogadhatjuk most, hogy vallástörténelmi ismereteinket Rasz Sarura egészen váratlanul gyarapítja i'ij eredményekkel, olyanokkal, amelyek mindenesetre az őskánaáni vallások megértését elősegítik. Egymásután látjuk felvonulni a Bibliából ismert kánaáni isteneket : Baalt, Asérát, Dágont, Zebult, a föld urát (zbl b'L’rç), Belzebub esetleges névadóját, a rejtélyes Szájon vidékét, az illegitim héber népies vallásnak a bikával szimbolizált istenét, a Törvényben eltiltott testmeghasogatását mint a gyász jelét, a tilos szarvas- és szamáráldozatot, a bibliai Jáhve-kertjére (Gn. 3, 8) emlékeztető Él lakását a folyók szétágazódásának helyén, végül a felhőkön nyargaló Baalt, a felhőkön trónoló Jáhvének gyenge képmását. Egész határozottsággal érezzük, hogy a mi szent könyveink légköréhez ezzel közelebb jutottunk, sőt az a parallelismus membrorum, amellyel eposzainkban oly gyakran találkozunk, azt mutatja, hogy irodalmi szempontból is az Ószövetség tőszomszédságában vagyunk. Aistleitner József. »
