Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Szekfű Gyula: A vallási türelem és a hazai puritánizmus
A VALLÁSI TÜRELEM ÉS A HAZAI PURITÁNIZMUS. Ez a néhány lap nem polémiaképpen akar kapcsolódni Mályusz Elemérnek a Rákóczi-kor társadalmáról írott tanulmányához j1 igen tisztelt kartársam ez értekezését inkább alkalomnak tekintem, hogy a hazai eszmetörténethez némi adalékot nyújtsak. Mályusz Elemér tulajdonképpeni tárgyán, a Rákóczi-felkelés társadalmi viszonyainak rajzán túl a 17. és 18. század egész szellemének vonalát próbálta meghatározni, s itt eltérve az én korábbi felfogásomtól, a katholikus vezetésű 18. századot hanyatló kultúrájúnak és idegen lelkiségűnek jellemezte, viszont az igazi magyar barokkot a 17. századra téve, benne erősen haladó elemeket vélt fellelhetni : társadalmilag az alsóbb osztályok jobb helyzetét, vallásilag türelmet és a fanatizmus kegyetlenségétől eltávolodást, nemzetileg gyökeres magyar és antihabsburg kultúrát. Talán lesz még alkalmam Mályusz e barokk-koncepciójával külön foglalkoznom, most annak egyedül vallási hátterét szeretném megvilágítani, hiszen a szerző is a vallási dolgok berendezését tartja döntőnek és azt hiszi, hogy egész 18. századi művelődésünket ebből a szempontból kell megítélnünk, abból t. i., miként valósító meg a 17. század és Rákóczi kora a vallási békét. (67. 1.) Anélkül, hogy itt megnyilvánuló módszerére megjegyzést tennék, megpróbálom vallásügyi nézeteit röviden körvonalozni. Mályusz szellemtörténetileg ugyanoly jelenségeket lát Magyar- országon a 17. században, mint a nyugati népeknél. Amint Olasz-, Francia-, Németországban, Hollandiában a 17. század a barokk kor, úgy nálunk is, és amint a vallási türelem Hollandiában és Angliában e században lép fel, úgy a «humánumnak ez a gondolata közvetlenül és feltűnésével egyidejűleg jutott el Magyarországra» (54. 1.), itt megszüntette a vallásügy kegyúri jog alapján való felfogását, legalább is a protestánsok szemében a «jobbágyok honi élete többé nem függvénye a földesúri elhatározásnak», az orthodox protestáns egyházi körökkel szemben «az új eszmék egyre nagyobb megértésre találtak», a linzi békében ki is mondattak : «a lelkiismereti szabadság nem kizárólag a református egyház határain belül ismertetett el ; a politikai válto1 Rákóczi-Emlékkönyv, szerk. Lukinich Imre, II. 23. 1.
