Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
278 HERMANN EGYED Hálás lehet a tudós szerzőknek a helytörténeti érdekló'dés a sok helyi érték kibányászásáért, de szélesebb körben a hazai művészettörténet is. Hiszen ha csak Fellner Jakabról szóló fejezetüket írták volna is meg, megbecsülhetetlen munkát végeztek volna. Kitűnő képanyag, eddig ismeretlen tervrajzok, metszetek, a szöveget tanulságosan illusztráló reprodukciók teszik a tipográfiailag is elsőrangú, Rótt Nándor megyéspüspöknek ajánlott munkát még szebbé. Adja Isten, hogy a veszprémi főpásztor erkölcsi és anyagi támogatásával csakhamar napvilágot lássanak a sorozat többi kötetei is. (A 2. sz.-nak, P. Biró Márton monográfiájának ismertetését 1. Theologia, I. k., 378. köv. 1.) Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története, 1243—1307. (Csanád- vármegyei Könyvtár, 24. sz.) Makó, 1933. 8°. 152 1. A Csanád megye, gr. Zichy Gyula érsek és Glattfelder Gyula püspök nagylelkű anyagi támogatásával megjelent mű az ősi püspökség történetének már a második kötete a szerző tollából. Az első kötet (u. ezen sorozat 19—20. száma) az alapítástól a tatárjárásig mondja el a Csanádi püspökök történetét. Ebben a második kötetben nemcsak a püspökök életét találja az olvasó, hanem az egyházmegye belső viszonyainak (terület, javadalom, kegyuraság, székeskáptalan, egyházkormányzat, hiteleshelyek, iskolázás és irodalom, hitélet és lelkipásztorkodás) rajzát is, de nemcsak a tatárjárástól az Árpád-kor végéig, hanem az egyházmegye alapításától kezdve. Vitatkozni lehetne arról, hogy szerző eljárása módszertanilag helyes-e. Mert ha elfogadjuk is, hogy az első két évszázad a belső élet eme fejezeteihez nem szolgáltatott elég okleveles dokumentumot, tehát nem volt érdemes az előző kötetben megírni őket s ha igazat adunk neki abban is, hogy a hosszabb időköz szebben mutatja a fejlődés- vonalat, nem tartjuk helyesnek mégsem a kormányzó püspök és kormányzott egyházmegye életének ezt a rideg szétválasztását. Élő organizmusban nem lehet a fejet és törzset szétválasztani, a kettő együtt adja csak az igazi életet. Szerzőt ebben a munkájában is jellemzi a lelkiismeretes, mindenre kiterjedő gyüjtőkedv és ennek eredményeképpen itt is egy eddig teljesen ismeretlen püspökre (Balázs, 1243—1254) derített világosságot. Juhász Colomon: Laienapostel während der Türkenherrschaft. (Különlenyomat a Theologie u. Glaube című folyóiratból.) Paderborn, 1935. 8°. 14 1. Ebben a füzetben a törökvilág egészen különleges intézményéről, a Iicentiatusokról van szó. Nemcsak a német tudományosság fogadhatta érdeklődéssel, hogy a szerző ezt a külföldön aligha ismert intézményt oly részletesen ismerteti, hanem a magyar egyháztörténelem is. Eddig még publikálatlan adatok segítségülvételével is igen érdekes képet kapunk a licentiatusok nevéről, társadalmi helyzetéről, működési területéről, privilégiumairól és számáról. Végül a szerző gondos mérlegeléssel igazságos bírálatot mond az egész intézmény eredményeiről és hasznáról. Juhász C. : Andreas Dudich : Ein Beitrag zur Geschichte des Humanismus und der Gegenreformation (Sonderdrucke aus Heft 1. 1935. des historischen Jahrbuchs), 20 1. A szorgalmas szerző ezzel a dolgozatával is ugyanazt a jó célt szolgálja :
