Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
264 TELLER FRIGYES Ez a görög zene nyolchangú rendszeren épült. (Octoéchos.) Eredetében nem görög, hanem ázsiai, szálai a zsidó zenében is feltalálhatok, azonban teljessé a görög teoretikusok fejlesztették.1 Ennek a nyolchangű zenerendszernek alkotórészei a tetrachord és pentachord, tehát összetett szisztéma. A tetrachord és pentachord összefűzéseinek kombinációja szerint hét figurát kapunk (o/fjpa): mixo- lid, lid, frig, dór, hypolid, hypofrig, hypodór. Ezt a rendszert nevezték a görögök harmóniának. A gregorián zene átvette a görög diatonikus szisztéma módjait úgy, hogy azt négy autentikus és négy plagalis módra osztotta be a következőképpen : 1. autentikus : d-e-f-g-a-h-c-d. 2. plagalis : a-h-c-d-e-f-g-a. 3. autentikus : e-f-g-a-h-c-d-e. 4. plagalis : h-c-d-e-f-g-a-h. 5. autentikus : f-g-a-h-c-d-e-f. 6. plagalis : c-d-e-f-g-a-h-c. 7. autentikus : g-a-h-c-d-e-f-g. 8. plagalis : d-e-f-g-a-h-c-d. A gregorián melódiák normális kiterjedése, kevés kivétellel, egy oktáv mind az autentikus, mind a plagalis módokban. Az autentikus módok dominánsa a kvint, a plagalisoké a tere, ha azonban ez a kvint vagy tere véletlenül a h-ra esnék, ez esetben helyettesíti a c. A negyedik plagalis mód dominánsa nem a tere (g), hanem a kvart (a). Összehasonlítva a gregorián módokat a görög zene módjaival, azt találjuk, hogy nem mindenben, hanem csak bizonyos pontokban egyeznek. Így a görög dórhangnem ugyanaz, mint a gergorián 3. autentikus (e) mód, a frig megegyezik az első gregorián móddal, a görög lid megtalálható a gregorián 5. autentikus (f) módban, melyben a h és b állandó játékot folytatnak. Ugyanez a gregorián skála sok analógiát mutat a pitagorikus hypolid móddal is. Egyúttal meg kell jegyeznünk azt is, hogy a gregorián énekben leggyakrabban előforduló hangnemek nem biztosan görögök. A dór mód, mely a görögök nemzeti hangneme volt, a gregorián énekben a többinél ritkábban fordul elő. Viszont bővében vannak a 7. autentikus hangsor melódiái, melyek az egész görög zenében hiányoznak. Mindent összevetve megállapítjuk azt, hogy a gregorián melódiákat egy keleti, eredetileg nem görög eredetű zenei szisztéma szerint szerzették annak ellenére, hogy a két zenerendszer között szembeszökő a rokonság és a zenei módok azonossága. Hogy idők folyamán a két zenerendszer1 Bővebben lásd a Theológia 1935. évf. 1 sz. 71. 1.
