Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Meszlényi Antal: Szelepcsényi prímás és Északmagyarország rekatolizálása (1671-75)
216 MESZLÉNYI ANTAL fel az újkorból és az esztergomi érseki megyéből : Kutassy János (1597—1601), Pázmány Péter (1616—1637), Lippay György (1642—1666), Szelepcsényi György (1666—1685) érsekek egész értekezést kitevő jelentésekben írták le vallástörténeti megfigyeléseiket s a vallás, a kultúra terén elért eredményeket. Ezek a jelentések, ha bizonyos tekintetben idealizálnak is, de becses forrásanyagul szolgálnak, mert széles horizontúkkal nemcsak a magyar kát. egyházügyeket ölelték fel, hanem megrajzolták történelmi keretül a politika erősebb-gyengébb hullámzásait is. I. A XVII. század második felének vallási képe lüktető erővel éled újra a kutató előtt abban a jelentésben, amit Szelepcsényi 1675-ben részint maga, részint pedig vicarius généralisa, Gubassóczy János segítségével készített el Relatio Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis cím alatt.1 Ez évben ünnepelte Róma a szokásos 25 éves szentévi jubileumot. A zarándokok tömegesen keresték fel az örökvárost, hogy megnyerjék a hirdetett búcsút s hódoljanak Krisztus földi helytartója előtt. A pápai széknek ekkor X. Kelemen (1670—1676) volt az ura, de 1672 óta annyira aláhanyatlott egészsége, hogy a kormányzás gondjai nagyrészben a bíborosi kollégiumra hárultak.1 2 Szelepcsényi megjelenése az apostolok sírjánál időszerű lett volna, ő azonban maga helyett csak kimerítő levelét írta meg, előadván, hogy mi sem lett volna számára kívánatosabb, mint kötelességének teljesítése, Rómában való személyes hódolata, de magas kora, a velejáró bajok, az időjárás viszontagságai mind maradásra bírják. Ehhez járul még, hogy Magyarországon reá háramlóit a király őfelségének helytartói hatalma, mely ha valamikor, úgy most, a nemzet elnyomása s az ország forradalmi idejében nagy körültekintést és gondot követel tőle s így minden reménytől megfosztja, hogy mostanában elutazhassák.3 A prímás, ha tehette volna, bizonyára szívesen ment volna Rómába, hiszen ezer szál fűzte oda. Mint ifjú papnövendék, érseke, Pázmány Péter küldetéséből teológiai tanulmányait a Collegium S. Appollináris-ban végezte. Hét évig tartott ez s ezen idő alatt felvértezte 1 A jelentést jogi szempontból feldolgozta Huszár Elemér : A visitatio liminum. Budapest, 1904 c. munkájában s a hozzátartozó egyéb fontos iratokból kiszakítottan közli is azt műve függelékében (110—127. 11.). Tekintettel arra, hogy nem minden részében pontos és amellett hiányos is, így kénytelen voltam a Congregazione Dei Concili levéltárában ó'rzött eredeti jelentést és mellékleteit felhasználni. 2 V. ö. Fraknói Vilmos : XI. Incze pápa és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. Budapest, 1886. 21. 1. 3 Arch, della Congregazione dei Concili in Roma. Relationes Dioecesa- nae : Relat Eccl. Metrop. Strig. 1676. márc. 28.
