Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Meszlényi Antal: Szelepcsényi prímás és Északmagyarország rekatolizálása (1671-75)

SZELEPCSÉNYI PRÍMÁS ÉS ÉSZAKMAGYARORSZÁO REKATOLIZÁLÁSA 217

magát a vérbeli hittudós erős fegyverzetével ; megtanulta az olasz, francia és német nyelveket s magával hozatta a klasszikus és a pápai Róma nagy átfogójú kultúráját.

Amidőn 1627-ben visszatért hazájába, a rekatolizálás már hatalmas lépésekkel haladt előre. Pázmány őt is arra szemelte ki, hogy ebben segítségére legyen.1 E téren kifejtett buzgósága, nemkülönben szép műveltsége csakhamar megnyitotta számára a h erarchia magasabb fokait. 1635-ben már szenczi1 2 plébános és esztergomi kanonok, majd Szent Györgyről nevezett prépost, 1638-ban pedig földvári apát lett.3 Egyéni kiválóságai azonban nemcsak az egyházi élet terén tették megbecsültté nevét, hanem csakhamar közismertté vált az országos politikában is. Első diplomáciai sikerét 1642-ben aratta, amikor Izdenczy követségével visszatért Konstantinápolyból s tagja lehetett annak a bizottságnak, mely a törökkel létrehozta az ú. n. szőnyi békét. Ennek legmakacsabb kerékkötője a porta képviselője, a kapizzi pasa volt. Akadékoskodásai miatt már-már felbomlással fenyegetett, amikor Szelepcsényi jan. 30-án egymaga bocsátkozott vele tárgyalásba s ügyes diplomata fogásaival sikerült konok magatartását megtörni s engedékenységre bírnia.4 Ezen sikerét legtöbbre Esterházy Miklós nádor értékelte s a nagy nyelvtudású, éleslátású s gyakorlati érzékű fiatal főpapot felkarolta s az országos ügyek intézésében melegen ajánlotta

III. Ferdinándnak.5 Nagyrészt a nádornak köszönhette, hogy a jövőben minden fontosabb követségi feladatot rábíztak. Ezen minőségében kétszer járt a budai vezérnél, háromszor a török portánál, ugyancsak kétszer I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnél és egyszer a lengyel királynál s mint Kéry János írja, bár útjai nagy üggyel-bajjal, fáradsággal, sőt néha élete veszélyeztetésével jártak, megbízatásait a haza javára mindig ügyesen és hasznosan végezte el.6 Ez irányú tevékenysége is nagyban hozzájárult pályájának felfelé való ívelésében. 1644-ben megkapta a bozóki prépostságot s még ugyanezen év aug. 5-én a veszprémi püspökséget. Rá négy év múlva a nyitrai püspöki s a magyar kancellári méltóságba került. 1657-ben Püsky János halála után, nyitrai püspökségének megtartásával, a kalocsai érseki széket nyerte el. Ekkor már több megye főispánja is volt s az uralkodó belső titkos tanácsosa.

1 .. . reducem ad conversionem deviantium animaram applicavit. Relatio ... U. o.

2 A helyneveket a lehetőség szerint magyar elnevezéssel használom.

3 Zeitiger Alajos : Egyházi írók csarnoka. Nagyszombat, 1893. 504. 1.

4 Majláth Béla : Az 1642. évi szőnyi békekötés története. Budapest, 1885. 95. 1.

5 Hajnal István : Az 1642. évi meghiúsult országg\uílés időszaka. Budapest, 1930. 175. 1.

6 Joannes Kéry : Cels. ac. Rev. Princ. D. D. Georgii Szelepcheny Archi-Episcopi Strigoniensis etc. Vita, opera et virtutes. Poson; i, 1676. Cap. 7. pag. 11.