Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Szamek József: A Szentlélek és a természetfölötti élet Scheeben theologiájában
214 SZAMEK JÓZSEF Másrészről azonban a kegyelem szükségszerűen magával hozza a Szentjeiket. Mert a Szentlélek pecsétje a leiken. De olyan pecsét, amely csak addig áll fönn, míg a pecsétnyomó rajta van.1 Vagy egy más analógia szerint1 2: A kegyelem az isteni természet ragyogása a lelken. Úgy árad ez a ragyogás a Szentiélekből, mint a napból a sugár. Ha a lélekben megvan ez a természetfölötti ragyogás, ha rávetődik ez a sugár, akkor a ragyogást árasztó napnak is ott kell lennie. Ezen analógiák alapján arra lehet gondolni, hogy a Szentlélek közvetlenül tartja létben a kegyelmet valami titokzatos módon ; létalapja a kegyelemnek s azért a kegyelem nem állhat fönn a Szentlélek bennlakása nélkül. Jó volna, ha Scheeben itt részletesen kifejtené a kegyelem létezési módját, mert innen is nyílna egy út, amin a bennlakás személyes jellegét igazolni lehetne. * * * A természetfölötti életnek a Szentháromsághoz való reális kapcsolódása Scheeben elgondolásában tehát úgy alakul, hogy 1. a lélekbe bocsátkozik egy természetfölötti reális minősültség, a megszentelő kegyelem, a lelket teljesen átjárja, vele egy életelvvé forr össze. 2. Ez a megszentelő kegyelem pontosabban meg nem határozott, csak analógiákkal sejtetett módon a Szentlélek személyében bírja létének alapját s így 3. lehet az a reális kötelék, az a szentháromsági életen kívül levő reális hatás, terminus, amely a Szentlélek reális küldését s ezzel 4. a szó szoros értelmében személyes új jelenlétét alapozza meg a megszentelt lélekben, t. i. a Szentlélek propriumát képező bennlakást. 5. A Szentlélek személyén keresztül pedig a másik két személyhez is kapcsolódik a lélek, még pedig reálisan ; a szentháromsági eredések és vonatkozások körébe, az Isten titokzatos belső életének áramaiba kerül. Szarnék Józse]. (Folytatása következik.) 1 V. ö. Myst. 28. § vége. 2 Lásd Dogm. III. 876.
