Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Aistleitner József: Rasz Samra

RASZ SAMRA

197

títására. Később arról esik szó, hogy Gpn és ’ggr1 istenek Mót megbízásából elmennek Baalhoz Szájon magaslatára és átadják Mót meghívását oly lakomára, amelyen az Istenek, az ő testvéreik is résztvesznek. Baal feleletéből, sajnos, csak elégtelen töredékek maradtak meg. A második kolumnának középső része Aliján-baalnak Móthoz intézett üzenetét tartalmazza :

Menj oda, vidd hírül az istenek fiának, Mótnak.

Mondd el újra ‘2zr-nak, Él kedvencének :

Üzenete Aliján-Baalnak, óhaja T2j-Krdm-nak:

«Fogadj szívesen, ó Mót, istenek fia !

Szolgád vagyok én és megjelölt rabod (?) !»

Menj oda, közeledjél az istenek gyülekezetéhez,

Aztán menj be az istenek fiához, Móthoz,

Az ő városa, Hmrj («Homokbucka») belsejébe ;

Romhalmaz az ő székhelye, az ő birodalmának fcldje !

Emeld fel szavadat és mondjad :

Üzenete Alijánnak, Baal fiának, óhaja ’I’J-Krdm-nak :

«Fogadj szívesen, istenek fia, Mót,

Szolgád vagyok én és megjelölt rabod (?) !»

Megörült az istenek fia, Mót.

A harmadik és a negyedik kolumna hiányos állapota lehetetlenné teszi az összefüggés további szemmelkísérését. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a negyedik kolumna többiek között egy istenlakomának leírását tartalmazza.

Az ötödik kolumna szerint valaki (egy alvilági tehén?) az Alvilágba szólítja Aliján-Baalt :

«Te pedig vedd felhőidet, szeleidet, villámaidat, esődet,

Veled legyen hét ifjú szolgád, nyolc sertésed,

Veled legyen Pdrj a Fény Házából,

Veled legyen Tlj a Nagy Házból ;

Aztán, ha (?) elmész az Alvilág barlangjába (?),

Vigyél drágaságokat (?) a kézben, hájat a tenyéren, így menj le a földnek «Szabadságházá»-ba (?) ;

Számiáltassál azok közé, akik leszállnak a földbe,

S amikor meghaltál, megismered \ll-1».

Hallotta (ezt) TJ Baal,

Megszerette az üszőt a pusztában A tehenet az «Öldöklő Oroszlán» mezején,

Hált vele hétszer, sőt hetvenszer

—---------nyolcszor, sőt nyolcvanszor,

S az megfogant és szülte Ms2-t-----------1 V. ö. a héber tBJ = «szó'lő» és az akkád ugarit = «mező» szókat.