Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
196 AISTLEITNER JÓZSEF ugariti istenvilág egy istenpárra vezeti vissza eredetét, leszármazottja ÉZ-nek és Asérá-nak. Él az esztendők atyja, aki Él hegyén, a folyók forrásánál, a két óceán kifolyásánál lakik. (AB. 1.1.5 skk.) Ő a teremtés teremtője (AB. I. 3, 5 stb.), az isteni Bika, a királyisten (AB. II. 5, 1), a Kegyes (Ltpn), P\d istene (AB. I. 1, 21). Az ő oldalán van mint női paredrosz ’s2rt; nevének gyakoribb alakja ’s2rt-jm, a «Tenger Asérája». Lakása a tenger (AB. II. 1, 15). Ő az istenek teremtőnője (AB. II 1, 23), gyermekeinek száma hetven (AB. II. 6, 46) ; ő az istennő v-ax’ (VH Az istenpár gyermekei között leggyakrabban szerepelnek 1. Mót (Ml — nïa), a halálnak és az Alvilágnak az istene. Állandó jelzője «az istenek fia» (bn’2lm), vagy «Él kedvence \zn, az egyik helyen Él fiainak kedvence, '2zr» (I. AB. 1, 13) ; atyja az isteni Bika (AB. I. 6, 27), városa Hmrj, romhalmaz, szemétdomb, isteneket gyilkol (AB. II. 8, 11) ; mellette vannak — úgy látszik — a Puszta föld ( — Alvilág) «Kedvesei», az öldöklő Oroszlán Mezejének (szintén a. m. Alvilág) «Szép- jei» (AB. I. 2, 19) ; ezek a kifejezések valószínűleg az alvilági isteneknek eufémisztikus jelzései, aminthogy Mohiak a «Kedvenc» jelzővel való illetése is bizonnyal hasonló lélektani folyamatokra megy vissza. — 2. Baal (B’l), hosszabb elnevezéssel Aliján-Baal (’l’Jn B’l), epithetonja Zbl b’l ’re, vagyis «Zebul, a föld ura»; ő a felhőkön nyargaló (AB. II. 3, 11), vele felhők, szelek, villámok vannak (ezért neve 7’2/ krdm, ami Bauer szerint annyit jelent, mint «ich schwinge die Axt», ZATW, 1933. 86), ő az eső istene, kísérője hét ifjú és nyolc sertés. Mint atyja hol az «Isteni Bika» (AB. II. 4, 47), hol Dgn (Dágon) szerepel, amiből esetleg arra lehet következtetni, hogy az ugariti pantheonban ezt a két istenséget azonosították. Egyetlen helyen (I* AB. 2, 17) Aliján úgy szerepel, mint Baal fia ; ebből Virolkaud és Dussaud azt következtették, hogy Aliján és Baal két egymástól különböző istenség ; az eposz összefüggése azonban Bauer mellett szól, aki az idézett magában álló helyet hibás másolásnak minősíti és Aliján Baalt a Baal név hosszabb formájának tartja. — 3. Anat (’nt), a «Szűz» (AB. I. 3, 22), Baal «Lakóhelye», azaz szerelmese, aki gyengéden szereti «testvérét» (AB. I. 2, 13), BaalM együtt Szájon magaslatain lakik (AB. II. 4,19). —4. Sapas (Sps = TDűlü) a Nap istennője, az istenek világítója, aki nemcsak az égen tündököl, hanem az Alvilágban is otthonos (Sps rp’2m: AB. I. 6, 44*). Az Aliján-Baal eposz eddig talált töredékei közül valószínűleg I* AB az első a sorrendben. Hat kolumnája közül a harmadikat és a negyediket nem lehet lefordítani, mivel a soroknak csak a kezdő fele vagy harmada maradt meg. Az elsőnek jelzett kolumna sem lehet az eposz eleje, mivel abrupt módon felszólítást tartalmaz Ltn-nak,1 a fürge kígyónak lesujtására, a tekergő kígyónak, a hétfejű uralkodónak elpusz1 Virolleaud a bibliai Leviatánra (írpn) utal.
