Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
RASZ SAMRA 195 dolgunk, amelynél az értelem hordozói jobbára a massalhangzók ; de azért a szövegek megértése sokkal több nehézségbe ütközik, mint a pontozás nélküli héber szövegeké, mivel az utóbbiaknai az ú. n. matres lectionis sok kétértelműséget eloszlatnak. Hogy e rehézségeket egy példával megvilágítsam : ha egy nem pontozott héber szövegben a jtn- igealakka! találkozunk, ezt csak kétféleképen olvashatjuk : jitten és juttan, s mivel az imperfectum- alak indicativus és jussivus is lehet, nagyjában négyféleképen fordíthatjuk, ú. m. : «ad», «adjon», «adatik», «adassák». Ha a héber írás ez alakoknak többesét akarja kifejezni, akkor a többesnek -u ragját egy w-jellel jelzi. Mivel azonban ezt a segédeszközt az ugariti írás nem alkalmazza, ez a körülmény a jtn-csoport olvasási lehetőségeit megkétszerezi. Ehhez még az járul hozzá, hogy a prae- formativumos igeragozás az ugariti nyelvben a praeter tűm képzésében is szerepel ; tehát végeredményben a jelzett csoportnak nyolcféle olvasása és 12-féle fordítása lehetséges, ha magának az igegyöknek csak egyféle jelentéséből indulunk ki. 5. A legnagyobb nehézség azonban abban van, hogy sok gyöknek, illetve tőnek jelentését nem tudjuk a rokon sémi nyelvekből megállapítani vagy azért, mivel azok az eddig ismert szókincsből hiányzanak, vagy mivel az esetlege; jelentésbeli elváltozást nem lehetett megállapítani. E nehézségen csak az segít majd, ha az ásatások folyamán oly szövegek kerülnek majd elő, amelyeknek contextusa az ismeretlen szó jelentésének megállapítását elősegíti. A felsorolt nehézségek magyarázatát adják annak a sajnálatos ténynek, hogy e szövegek egészben való lefordításának ideje még nem érkezett el. Virolleaud fordítási kísérleteinek mindenesetre megvan a maguk úttörő jelentősége, de az olvasónak nem nyújtanak sok élvezetet s a végleges fordítástól még nagyon távolállanak ; ennek egyik főoka abban van, hogy ő eleinte még nem gondolt arra a lehetőségre, hogy a praeformativumos igeragozás a praeteritum képzésére is szolgál ; ezért fordításaiban a jövő időt használja ott is, ahol az elbeszélő múlt ad csak jó összefüggést. Ismertetésünkben csak olyan részletekről adunk összefüggő fordítást, amelyeknek felfogását nagyjából biztosítottnak, illetve valószínűnek tekinthetjük. Aránylag sok helyen kellett az eddigi fordítóknak felfogásától eltérnünk abban a reményben, hogy ezzel a szövegek megértéséhez közelebb jutottunk. De számolnunk kell azzr 1 a lehetőséggel, hogy újabb szövegek megvilágítása mellett az itt jelzett felfogások részben módosulnak majd. Fordításom nyelvészeti apparátusától itt térszűke miatt el kívánok tekinteni.1 Az Aliján-Baal-eposz tartalmának megértését megkönnyíti az ugariti pantheon legfontosabb tagjainak rövid ismertetése. Amennyire az eddig ismertté vált szövegek látni engedik, úgyszólván az egész 1 (V. ö. egyébként a németnyelvű kivonatot a füzet végén. 13*
