Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
188 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN a szaktudományokat túlhaladó bizonyságlehetőségeit iparkodik igazolni. Kritikájával azonban korántsem akarja a világnézettan jogosultságát kétségbe vonni. A tipológiai kutatást alkalmasnak találja arra, hogy a gondolatmenetekbe vegyülő külső és alanyi elemek feltárásával a kritikus reflexiót fejlessze s ezzel a tárgyi értékű, tudományos filozófiai rendszer alkotását elősegítse. A helyesen értelmezett világnézettan tehát nem a filozófiai kutatás összegező befejezését, hanem előkészítését jelenti. A tanulmány szűk keretek közé fogott gazdag tartalma élesen világítja meg a világnézet és a filozófiai rendszeralkotás problematikájának főbb pontjait s tömör, de biztos kritikával mutat rá a helyes megoldás útjára. Kecskés Pál. Somogyi József: Tehetség és eugenika. Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest. 1934, 416 1. Az új társadalmi rétegződés, az alacsonyabb osztályok magasabb társadalmi szintre törekedése, a társadalmi vezetés és érvényesülés, a fajok kultúr- értékének a kérdései korunk kétségtelenül legaktuálisabb problémái közé tartoznak. Ezek mintegy közös eredőjét, a tehetség kérdését veszi a szerző vizsgálat alá, melyet a legújabb eredmények figyelembevételével a biológiai, lélektani és a szociális tényezők oldaláról világít meg. A kérdéssel kapcsolatban sorra veszi az átöröklés, a testalkat, a fajiság, a tehetség fokozatainak és lélektani megállapítás módjainak, a tehetség társadalmi érvényesülésének és védelmének, a szelekció lehetőségének és határainak a kérdéseit. A sokoldalú, megbízható forrásokból merített, józan kritikával átszűrt s vonzóan előadott anyag filozófiai szintézisét a szerző, korábbi műveihez következetesen, a skolasztikus bölcselet irányában tájékozódva adja. Test és lélek viszonyát a szubsztanciális egység elmélete szerint magyarázza, az átöröklés metafizikai értelmezésének lehetőségét, a nehézségek ismeretével, a skotista formasokaság elméletének a nyomain keresi ; hangsúlyozza az átörökiés mellett is megmaradó akaratszabadságot ; az eugenikus mozgalomról, a faji kérdésről, melynek keretébe a zsidó-kérdést is bevonja, valamint a tehetséges ember erkölcsi kötelességeiről a keresztény etika szellemében nyilatkozik. A könyvet, mely a szakszerűség mellett a felvetett kérdésekben egyszersmind a keresztény világszemléletet is igazolja, a pap, a nevelő, a politikus s egyáltalában minden művelt ember nagy haszonnal olvashatja. Kecskés Pál. b) Idegen nyelvű. P. Dobrizhoffer S. J.: Auf verlorenem Posten bei den Abiponen. Leipzig. F. A. Brockhaus. A jezsuita rend missziós teljesítményének a történelemben párját ritkító, legszebb eredménye a délamerikai indiánok közt szervezett keresztény telepek, az ú. n. redukciók voltak. A XVI. század végén kezdték meg térítő munkájukat Délamerikában. Önfeláldozó működésük legnagyobb akadálya az Európából jött keresztények rossz példája és telhetetlen kapzsisága volt.
