Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre

IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 189 Ezért a XVII. század elejétől III. Fülöp spanyol király engedőmével új módszert kezdtek alkalmazni. A megtért indiánokat külön telepekre gyűj­tötték, amelyekbe kívülük európai be nem tehette lábát. 1630-ban már 12 ilyen virágzó keresztény községben voltak megszervezve a megtért indiánok. Másfél évszázad alatt a telepek száma 57-re emelkedett, amelyekben 700 ezer, többnyire a guarani-törzsbó'l való indián élt. A rend 1621-ben Cordobában egyetemet alapított s feloszlatásáig 13 kollégimban 500-nál több hithirdető apostolkodott az indiánok között. Említésre méltó, hogy ebben a fölséges munkában magyar jezsuiták is részt vettek : Orosz László, aki a cordobai egyetemnek volt híres tanára, Fáy Dávid, Szluha János, Szerdahelyi Ferenc, Szentmártoni Ignác, Rátkay János, aki mint vértenu halt meg ott és mások. P. Dobrizhoffer M. tizennyolc évet töltött ebben a paraguayi missziós munkában. Ebből 7 évet a különösen harcias abipon indián-törzs megtérítésére szentelt a legnehezebb körülmények között, amikor az európaiak féltékenysége, kegyetlensége és kizsákmányolása a legnagyobb mérveket öl :ötte már, amit a portugál kormány azután a jezsuiták kiűzésére használt fel. Rendje feloszla­tása után, 65 éves korában, latin nyelven írta meg és adta ki működése törté­netét Bécsben, 1784-ben. Ezt dolgozta fel most Prof. W. Hauff az «Alte Reisen und Abenteueni-sorozat 21. köteteként. A mű ismerteti a redukciók történetét, berendezését (egy képes melléklet bemutatja egy község hely- és tervrajzát), kormányzását, közigazgatását, iparát és kereskedelmét. Néhány templom még fennálló romjait ábrázoló képes mellékletéből következtetni lehet azoknak nagy méreteire és művészi kiállítására. A könyv legnagyobb része az abiponi-törzs letelepülésével és küzdelmeivel foglalkozik. Szakadatlan harcok története ez a gyűlölt spanyolok­kal és a rokontörzsekkel. A feldolgozó ezekre helyezte a súlyt s aránylag keve­set közölt vallási életük megnyilvánulásáról. De így is roppant érdekfeszítő olvasmány, amely bepillantást enged ennek a sok jó tulajdonsággal felruházott népnek mindennapi életébe, erkölcseibe, szokásaiba, harcmodorukba és világ- szemléletükbe. Rokonszenvünk az övék s ezért fájdalommal tölt el az a tudat, hogy ezt a vitéz népet és kultúráját a keresztény fehérek égbekiáltó igazság­talansága pusztította el. Európa ezt a nagy vétkét csak a világn isszió hathatós támogatásával teheti jóvá. Büszkén tekintünk a jezsuitákra, akik mint az emberi jogok és a szabadság védői álltak e népek mellé s ebben az önfeláldozó küzdelemben 29 vértanút tudtak adni. Krywald Ottó. H. Riondel: Pax vobis. Páris. 1934. 2-ik kiadás. (P. Lethielleux, 8. r. 302 o.) Termékeny jezsuita író műve — «nyugtalan lelkek» számára. A belső vallásosságból merített lelki béke természetét, feltételeit, fonásait és ellen­ségeit tárgyalja rendkívül eleven, szuggesztív hatású és imádságos hangulatú rövid fejezetekben. Szalézi szent Ferenc szelleme sugárzik a könyvből. Erősen vezérfonál benne Alacoque szent Margit aszkézise és misztikája. Kedvenc auktorai még : Kempis Tamás, a nagy spanyol szent Terézia, E ossuet, loyolai szent Ignác, Eymieu atya s a modern aszketikus irodalom több francia mestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom