Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
ERKÖLCSTUDOMÁNY 179 értékelés és pedig kettős mozzanatában, a tetszésben és vágyakozásban) és bemutatja betetőződésében, azaz a döntésben, a szellemi akarás öntevékenységében. Külön tárgyalja azokat a mozzanatokat, amelyek a lelkiismereti döntést befolyásolják és az erkölcsi magatartást veszélyeztetik (a vitális szférába tartozó érzelem és szenvedély, továbbá megszokás, félelem és erőszak), majd pedig azokat, amelyek az erkölcsi döntésnek egyszeri, individuális veretet adnak (jellem, öröklés, kor nemi különbség). Közben eredményesen alkalmazza a pathologiai megállapításokat. A struktúra-pszihológia módszerével pedig a részletjelenségeket beleállítja az egész egységébe. Nem elégszik meg az élmények fenomenológiai elemzésével, hanem keresi azt az elemi képességet, amelyre a lelkiismeret jelensége rámutat. Megtalálja az emberi lélekben gyökerező, természettől adott, különleges erkölcsi képességet a szellemi eredetű érzelemvilágban. Az erkölcsi képesség nem merev valami, hanem befolyásolható és kifejlődésre szorul. Részletezi a téves lelkiismeret kialakulását, amennyiben oka a biológiai organizmusra, vagy a lelki életre (traumatikus élmények, lelki rögzítések, lelki kényszer, aggályosság, hisztérikus jelleg) vezethető vissza. Végül azt jelöli meg, hogyan kell a helyes erkölcsi világot céltudatosan kiépíteni (lelkiismeret ápolása nevelés és szoktatás útján, a közösség hatása, szeméremérzet, a test óvása helytelen fejlődéstől, lelki bajok orvossága). Müncker egyik sajátossága, hogy élesen szétválas2:tja az értékfelismerést és lelkiismeretet. Helyesen jelöli meg, hogy az értékfelismerés az intuitív értelem aktusa és nem diszkurzív gondolkodás logikai eredménye. A lelkiismeret azonban szerző szerint az a sajátos érzelemvilág, illetőleg ennek az értékfelismerésre való reakciója, amely összeköti az értéket felismerő értelmet és az értékre irányuló akarást. A lelkiismeret a szellemi vágyóképességnek az erkölcsi jóra való hangcltsága, benső súlya. A gondolatot, amely kísértett a tübingeni iskolában Linsenmann óta, megtalálja sz. Bonaventuránál. Nemcsak szoros kapcsolatot állít fel az érzelemvilág és erkölcsi élet között, hanem az erkölcsi magatartás súlypontját átteszi a gondolati világból az érzésbe. Bár nem osztom Mausbach aggodalmát (Kath. Moraltheologie 2-4, I, 92), aki az erkölcsi törvény egyetemességét és a lelkiismeret feltétlen kötelező erejét veszélyeztetve látja, azt sem látom indokoltnak, hogy a lelkiismeretnek szent Tamás által megadott fogalmától eltérjünk. Az érzelemvilágnak nagy és bizonyos szempontból döntő szerepét szent Tamás rendszerén belül is ki lehet domborítani, mint ahogy egyéb pontokban biztos szemmel látja meg szerző szent Tamás és a modern megoldások közötti gyökérre menő összefüggéseket. A rendkívül gazdag tartalmú könyv mindenesetre alkalmas arra, hogy az egyoldalú intellektualizmusra kiegészítőleg hasson. Új szempontokat pedig mindenkinek ad. Müncker erkölcsi pszichológiája megjelöli egyúttal a módszeres utat, amelyet az erkölcsi nevelésnek iskolában, gyóntatószékben, szószéken követnie kell. Ezért nemcsak az elméleti kutatásnak tesz nagy szolgálatot, hanem a gyakorlat számára is sokáig nélkülözött útbaigazítást ad. Handbuch der kath. Sittenlehre. III. Band. Fritz Tillmann: Die kath. Sittenlehre. Die Idee der Nachfolge Cristi. Düsseldorf (L. Schwann), 1934. 299 1. Ára fűzve 9.50, kötve 11.50 RM. Amíg Müncker Linsenmann művét alkotta meg újra (távolról sem egyszerű utánzás), addig a III. kötetben Tillmann Hirscher eszméjét valósítja meg 1934-ben. Mindkét kötet a legnagyobb figyelemre és elismerésre tarthat számot. 12
