Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Szabó Vendel: A gyónás érvényessége az orthodox egyházban

A GYÓNÁS ÉRVÉNYESSÉGE AZ ORTHODOX EGYHÁZBAN. A katholikus és az úgynevezett orthodox egyház egy fő alatt való egyesülését célzó mozgalom, az unionizmus, egyre szélesebb mederben ver hullámokat és a krisztusi egy akol eszméjének fáradhatatlan har­cosai, élükön a római egyház fejével, minden alkalmat és eszközt meg­ragadnak, hogy a szeretet kölcsönös megértést hirdető szavával egyen­gessék az utat a Regnum Christi hajdani nagy egységének diadalmas megalakulására. Az egyesülésre hívó szeretet szava mellett azonban az igazság hangjának sem szabad elnémulnia. Az unionizmus minden társadalmi és szociális vonatkozásai és előnyei felett elsősorban vallási mozgalom és a krisztusi hit egységének és tisztaságának megalapozását és biz­tosítását tartja szem előtt. A katholikus hit szemével nézve az ú. n. orthodoxia tulajdonképpen névbitorlás, mint annyi sok más általánosan használt kifejezés — pl. reformáció —, mert elindulásának első idejétől kezdve a heterodoxia veszedelme felé sodródott és vezetői megfeledkez­vén az Apostol szavairól : «Ate vágyódjunk a hiú dicsőség után, egymást ingerelve, egymásra irigykedve» (Gál. 5. 26.), egyre jobban széttépték a hit egységének nyugatot és keletet összefogó szeretetszövetségét, ami végre is a nyílt hitszakadás örvényébe torkollott. A csirájában immár több mint évezredes eltávolodás a hit egy­ségének centrumától és a depositum fidei tankifejlésének zavartalan tisztaságát biztositó tévedhetetlen orgánumtól azt eredményezte, hogy a természetfeletti segítség nélkül maradt emberi gyarlóság mind inkább növelte a szakadékot és kisebbítette az ellentétek áthidalásának lehe­tőségét. Nem tartjuk egészen szerencsésnek az unió ügyét szolgáló köny­vekben elég gyakran előforduló azon megállapítást, mintha a dogmák és a velük lényegesen összefüggő theologiai igazságok tekintetében a tanegység helyreállítása könnyű dolog lenne, ha egyszer a pápai egyház- főség kérdésében sikerül a megegyezés.1 Az orthodox egyházak szer­vezetének a világi hatalomtól való függése következtében a legelső és praktikusan a legnehezebb lépés kétségkívül az egyházi főség egységé­1 Így: Szémán J. :Az unionizmus. 15. o. Hasonlóképpen G. Brunhes; Christianisme et Catholicism, p. 83.

Next

/
Oldalképek
Tartalom