Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A cselekvő (pozitív) eugenika
A CSELEKVŐ (POZITÍV) EUGENIKA 109 tisztaságát és a gyermekek megbecsülését, de tegye meg az állam is, a törvényhozás is mindazt, ami megkedveltetheti a sok gyermeket és ami lehetővé teszi a sokgyermekes családok megélhetését. Mert ki nem látná, mennyire porhintés marad minden eugenikus jelszó addig, amíg a sokgyermekes családok dohos pinceszobákban szoronganak, élelem és fűtőanyag alig van, az anya munkába jár házon kívül stb. Mit ér a leghangzatosabb eugenikus jelszó is addig, amíg «erre vagy arra az állásra gyermektelen házaspár kerestetik», amíg bármiféle előnyt élvezhetnek a gyermekektől félő családok; amíg az örökösödési, adózási, telepítési, iskoláztatási, fizetési és bérpolitika nem a sokgyermekes családnak kedvez ! Ellenben józan gondolat a sokgyermekes anyákat jutalmazni, továbbá elengedni a házadó egy részét az után a lakás után, amelyben sokgyermekes család lakik. Különösen alá kell húzni a telepítések eugenikus fontosságát. Mert aki egy egészséges és erkölcsös családot állandó saját kis otthonhoz és földdarabhoz juttat, az ezzel erősebb gránitkockát állított be a nemzet épületébe, mint aki akár száz magánosán dolgozót juttatna is munkához, mert ez utóbbiakat a hagyományokat nélkülöző gyökértelenségük könnyen sodorhatja bármikor a lázongok táborába. Pozitív eugenika továbbá minden harc az alkoholizmus, a tuberkulózis és a vérbaj leküzdéséért, a csecsemőhalandóság csökkentéséért, egészségesebb lakásért stb. Pozitív eugenika, amely nem azt követeli a nőnek, hogy neki is oly szabados lehessen szexuális élete, mint a férfié, hanem azt követeli a férfitől, hogy az ő erkölcsi élete is úgy legyen megkötve, mint a nőé. Pozitív eugenika a házassági kötelék erősítése és a válások megnehezítése, mert hiszen a helyes erkölcsi és fizikai gyermek- nevelés csak a rendezett házasélet keretében gondolható el. Ugyancsak eugenikus szempontból értékes mindazon törekvés,amely a férjes nőt mentesíteni akarjaolyan munkától, amelyben képtelenné válik édesanyai kötelességének teljesítésére. Xl.Pius pápának a «Casti connubii» mellett másik, korszakalkotó encyklikája, a «Quadragesimo anno» szerint, ha a férjes nőt az anyagi nyomorúság arra kényszeríti, hogy férjének elégtelen keresetét házon kívül vállalt munkájával növelje, «ez olyan szégyenletes visszaélés, aminek el kell tűnnie, kerüljön az bármibe is». Igyekezzünk most már összefoglalni az elmondottakat és felelni a fölvetett kérdésre : Mit tart a katolicizmus az eugenikáról, mit ítél el benne és miben segíti azt ? I. Elítéli mindenekelőtt is a tisztára materialisztikus eugenikát. Az egyén lelki üdvösségét ugyanis előbbre helyezi a faj tisztaságának, és nem engedi az emberi élet szempontjait az állattenyésztés mértékével mérni. Rendíthetetlenül hirdeti, hogy van Isten által teremtett lelkünk és van — kisebb-nagyobb korlátozással — szabadakaratunk. Ezt a két tételt az eugenikus mozgalmakban szem elől téveszteni nem szabad. Az eugenika tehát ne felejtse el programmjából az emberi lelket és a biológiai irracionálist. Mert igaza van Foerster-nek, aki egyik munká-
