Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A cselekvő (pozitív) eugenika
108 TÓTH TIHAMÉR annál kisebb, minél kedvezőbb az illető társadalmi réteg anyagi állapota. A helytelen örökösödési rendszer szintén a több gyermek ellen beszél. Mindez a megfontolás azonban azt bizonyítja, hogy az Egyház a legjobb pozitív eugenikát űzi, mikor a gyermeket védi és a családi élet tisztaságát követeli. A negativ eugenika csak rombol, de nem épít, pedig az egészséges emberanyag szaporodása lenne a fontos ! A hiba nem a degeneráltak túlszaporodásában van, hanem az egészséges családok mesterségesen korlátozott terjeszkedésében. Az egészséges szaporodáshoz erkölcsi erők kellenek. A jövő csak azoké a hős fajoké, amelyek nem sterilizációs mesterkedéssel ravaszkodnak, hanem egészséges utódok sokaságával állják a harcot. Nem különös dolog-e, hogy az eugenika hívei feltűnően egyre csak a sterilizációt követelik és korántsem halljuk époly hangosan követelni az eugenikának pozitív eszközeit, a családvédelmet, az anya- és csecsemővédelmet, az egyke elleni harcot, a létminimum olyan megszabását, hogy abból sokgyermekes családok megélhessenek, a házasságkötések korábbi lehetővétételét, és így tovább ! Csak örülnünk kellene tehát, ha azt látnok, hogy a sterilizáció népszerűsítésére fordított nagy propagandát inkább arra használnák, hogy az értékes elemek nagyobb szaporodását és védelmét segítsék elő. Mert, azt hiszem, nem tévedünk, ha az eugenikus törekvések centrumául a gyermekekben gazdag családi élet megkedveltetését jelöljük meg. Ezt igazolja egyebek közt az a tapasztalat is, hogy akárhányszor a sok testvér közül éppen a későbben születettek egészen kiváltságos értéket képviselnek. Nagy erkölcsi és társadalmi propaganda szükséges tehát abban az irányban, hogy a gyermek újra büszkesége legyen a családnak. Egyenesen megdöbbentő, hogy vannak vidékek, ahol gúny tárgyává teszik a sokgyermekes szülőket. Abból a közismert tényből, hogy a gyöngébb értékűek nagyobb arányban szaporodnak, mint az értékesek, lelketlenül híresztelték szét egyesek a közvéleménybe, hogy a sokgyermekes családok természetesen gyöngébb értékűek is. Annyira közfelfogássá vált ez az okoskodás, hogy a harmadik s további gyermek már sok család előtt szégyenszámba megy. Mily fontos feladat vár itt a helyes közvélemény kialakítására ! C) De éppily fontos a kérdésnek nemcsak erkölcsi, hanem anyagi oldala is. Végtére is mit ér minden eugenika, ha az egészséges családok anyagi nyomorúság miatt nem merik vállalni az újabb gyermekeket vagy pedig ha egészségtől duzzadó, értékes fiatalok utódok nélkül hervadnak el azért, mert a gazdasági helyzet nem engedte meg nekik a családalapítást. Erkölcsi szempontból is fájdalommal kell megállapítanunk, hogy ebben a pontban a lelkiismeret szavának fölkeltése sem járhat kellő eredménnyel addig, amíg azokat a gazdasági utakat is meg nem tudjuk mutatni, amelyek a több gyermek fölnevelését lehetővé teszik. A katolicizmus mindent elkövet, hogy biztosítsa a családi élet
