Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása

A RÓMAI KATAKOMBAKUTATÁS MAI ÁLLÁSA

71

arra volt hivatott, hogy a keresztény igazságok mély értelmét a beavatatlanok elől elrejtse. Még ma is igaz volna : «norunt initiati?»

Bár sokban nem értünk egyet Styger okoskodásával, — mint az elmondottakból kitűnik — föllépésének mégis örvendünk. Tagadhatatlan, hogy az a sok túlzás, amely hozzánemértésből utóbbi időben a keresztény régészetben felburjánzott, szükségessé tett egy radikális tisztogatást. Nézetünk szerint Styger most az ellenkező végletbe lendült át. Reméljük, hogy a könyve megjelenése által megindított viták és főleg az új buzgalommal folytatott ásatások a helyes középútra vezetik a katakombakutatást. Mert abban igaza van neki, hogy sok munka van még hátra. A «földalatti Róma», melynek «kiváló emlékei dicsőséges koronát képeznek az Örök Városfalai körül»1, még jórészt feltárásra vár s talán e koronának még értékes drágakövei pihennek a vértanuk vérével szentelt föld alatt.

I. sz. Damasus pápának, a katakombák nagy kedvelőjének ünnepén, 1933. évi december hó 11-én.

Artner Edgár.

1 Marucchi posztumusz művének előszavából : «questi insigni Monumenti, i quali formano una gloriosa corona intorno alie mura dell’eterna Città». (Le Catacombe Romane, opera postuma, Libreria dello Stato, Roma 1933.)