Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
ÚJSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁSTUDOMÁNY 93 Guignebert szerint a Jézus által megindított szellemi mozgalom eleinte nem különbözött az autentikus farizeizmustól. De Jézusnak lehettek ellenségei a farizeusok között, kik őt a római procuratornál bevádolták. Valószínű, hogy Jézust a római rendőrség fogta el, és Pontius Pilátus római helytartó «vagy másvalaki» ítélte halálra. Guignebert azonban nem fogadja el Eisler felfogását, hogy Jézus lázadó volt ; mindamellett Pilátus azt hihette, hogy nem jó dolog a tűzzel játszani. — A kereszténység eredetére nézve Guignebert azt hiszi, hogy ez egyáltalán nem volt szakítás a régi vallási fronton, hanem megmarad a görög Kelet vallási fejlődésének logikájában. Másszóval : a kereszténységben semmiféle természetfölötti elem sincsen. Guignebert szerint Jézus sohasem mondotta magát sem Istennek, sem Messiásnak ; közvetlen tanítványai sem ismerték el Istennek vagy Messiásnak ; amikor elfogták és keresztre feszítették, elfutottak tőle — és csak halála után tették meg őt Messiásnak, Üdvözítőnek, Istennek !... A történelmi, logikai és lélektani képtelenségeknek ez a sorozata Guignebert rendszerének megadja a kegyelemdöfést. Eisler R. : ’Iïjaoüç jüzaiÀeùç dl [3amXeôaaç. Die tnessianischen Unabhängigkeitsbewegungen vom Auftreten Johannes des Täufers bis zum Untergang Jakobs des Gerechten nach der neuerschlossenen Eroberung von Jerusalem des Flavius Josephus und den christlichen Quellen dargestellt. 2 kötet. (Religionswissenschaftliche Bibliothek 9. ) Heidelberg, 1928—1930. XLIX és 542, továbbá 884 1. — Ennek a nagy feltűnést keltett munkának, mely 1931-ben angol fordításban is megjelent, nagy módszertani hibái vannak. A szerző túlságosan sokra értékeli Josephus Flavius «Jeruzsálem elfoglalásá»-ról szóló művének ószláv fordítását, a «Halosis»-t, holott ez a fordítás nem szabatos. Eisler mindent elfogad, ami Josephus szövegeiben a kereszténységgel szemben ellenséges álláspontot foglal el, de mindent elvet, ami Jézusra nézve kedvező lehetne. Eisler szerint Jézus politikai lázadó volt, aki egy politikai színezetű messiási felkelésben vesztette el életét Jeruzsálemben. Nem a zsidók, hanem a rómaiak ítélték őt halálra. M. Goguel: La foi en la résurrection de Jésus dans le christianisme primitif. Páris, 1933.— Goguel szerint az első apostoli katechézis nem tudott Jézus feltámadásáról, hanem csak haláláról és mennybemeneteléről. A Jézus mennybemeneteléről szóló tannak következménye volt az üres sírról szóló legenda és Jézus feltámadásának hite. Lietzmann Hans: Geschichte der alten Kirche. I. Die Anfänge. (Marcion koráig.) VII és 323 1. — A szerző racionalista ugyan, de elfogadja azt, hogy Máté apostol a szerzője az arámi Logia-gyüjtemény- nek, és nagy súlyt helyez arra, hogy Márk evangéliumának történeti értéke van. Az «Emberfia» kifejezésnek Jézus ajkán messiási értelme van. Jézus előre látta és előre megmondotta, hogy szenvedni fog. Közte és a farizeusok között halálos ellentét volt. Jézust a szinedrium adta át megfeszítésre Pilátusnak. Paíaky Arnold.
