Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
Szemle Alapvető hittan. (Folytatás.) Általában kétségtelen, hogy minden népnél, minden társadalm osztályban nagy vallási érdeklődés indult meg s ennek szolgálatában sok könyv jelenik meg. A szerzők különböző oldalról közelítik meg a problémákat. Vannak, akik egyéni vallási élményük alapján szeretnék a felmerülő problémákat rendezni, mások csak a vallás világát ismerik, de nem tudják, hogy mire van szüksége a világnak. Mindkét irány tévedés. Aki mást ki akar vezetni a sötétségből, annak magának látnia kell a világosságot. Értékes H. Platz gyakorlatias munkája «Das Religiöse in der Krise der Zeit». (Benziger : Einsiedeln, é. n.) A modern nagyváros vulkanikus talaját jól ismeri. Átéli a túlfűtött izgalmakat, amelyek mindent fenyegetnek, amiben eddig a vallásos eszme megnyilatkozott. Ismeri a mai békétlen világot és a nyugtalanság legmélyebb okait. De azt is tudja, hogy a vezetésre hivatottak némelyike elavult módszereivel már nem képes tisztét betölteni, és vannak vezetők, akik még mindig alusznak. Az ifjúságnak lángoló szeretete hozta a szerzőt a személyes vonatkozásba a problémákkal, azért van annyi élethűség írásaiban, könyörgésében, hogy az ifjúság harcát szeretettel és megértéssel szemlélje a világ. Mélyen meg van arról győződve, hogy az emberi erőnek határa van s azért nem szűnik meg hangoztatni, hogy minden tervünknek, cselekedetünknek, mely a válság megoldására irányul, Istenbe és az örökkévalóságba kell belekapcsolódnia. — A meggyőződéses protestáns (evangélikus) G. Brück laikus létére minden figyelemre méltó könyvet írt: «Jesus und seine gebildeten Gegner» (Chemnitz, 1927.), melyben a modern Krisztustól való eltávolodás okait kutatja. Kritikája objektív, meglátja saját felekezetének hibáit is. — Léonce de Grand- maison : «La crise de la foi chez les jeunes» c. könyve már második kiadásban is megjelent. (Beauchesne : Paris, 1927.) Megállapítása, hogy az ifjúság hitbeli krízisének oka az érzési gyönyör, a mechanizmus és intellektualizmus, nemcsak az általa szemelőtt tartott franciaországi, hanem az egész világ akadémikus ifjúságára is áll. Az ellenséges áramlatok befolyásával szemben nem a praeservatióval, hanem az idejekorán történő felvilágosítással kívánja a harcot fölvenni. A negatív apologetika helyett, mely a válságot csak növeli és előidézi, inkább a dogma szépségeinek és a katolikus világnézet rendszerének pozitív apológiáját tartja szükségesnek. — P. Erhard Schlund OFM néhány vallástudományi előadását gyűjtötte össze «Religion, Kirche, Gegenwart» címen (Pfeiffer: München, 1925), amelyben a vallásnak és az
