Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
ALAPVETŐ HITTAN 359 Egyháznak a jelenkor problémáihoz való viszonyát teszi vizsgálat tárgyává. Ilyen témákról tárgyal : a modern ember nyugtalan Isten utáni vágya és ennek hatása a jelen kor irodalmában ; vallástudomány és katolicizmus (a vallástörténet veszélye, a vallásbölcselet veszélye, a valláspszichológia veszélye) ; a szociáldemokrata vallás-fogalom ; a bolsevizmus mint vallási jelenség ; a német nemzeti vallás ; a katolicizmus a vallástörténet szempontjából stb. Josef Schiefer : «Moderne Einführung in die gottesgläubige Weltanschauung und religiöse Lebensauffassung» (Franke: Habelschwert, é. n.) című könyvéről azt írja, hogy természettudományi, biológiai, antropológiai, orvosi, etnológiai és paleontológiái alapon a fejlődés- elmélet figyelembevételével készült. Modern kérdéseknek nagy tömegét tárgyalja kissé túlbő idézetekkel 556 lapon keresztül a keresztény világnézet szellemében. Gyakran hivatkozik André, Bier, Bumüller, Dennert, Driesch, Reinke, Aloys, Schmidt és különösen Wasmann nézeteire. Utóbbi írta a könyv előszavát is. Az apologetika szempontjából örvendetes irodalmi jelenség a Rudolf Handmann, Josef Pohle és Anton Weber kiadásában megjelent Das Buch der Natur első kötete «Allgemeine Gesetze der Natur» (második kiadás : Regensburg, 1927). A természettudományok mai állását ebből a könyvből pontosan megismerhetjük. Rádió, relativitás elmélete, színes fényképezés kiváló értekezésekben nyernek feldolgozást. Oly élénkséggel és annyira érthető nyelven van írva, hogy olvasása lapról- lapra élvezetet nyújt. De a mi szempontunkból az a legörvendetesebb, hogy többet nyújt, mint természettudományi szakmunkát : ez apológia. A szerzők a világmindenséget öntudatosan a Teremtőhöz való vonatkozásában állítják elénk, keresik a természeti jelenségeket, a nagy és kis kozmost átjáró rend és célszerűség mélyebb értelmét. A természet- tudományi kutatás legújabb eredményei, amelyeket oly sokszor szoktak Isten, a vallás és kereszténység ellen harcba szólítani, itt nagyszerű és fönséges theodiceává alakulnak. Protestáns részről Arthur Titius : «Natur und Gott» (II. kiadás, Vandenhoeck und Ruprecht : Göttingen, é. n.) című hatalmas tanulmányában kívánja a természettudományok és a teológia harmóniáját kimutatni. A szerző teológus, de a legteljesebb mértékben jártas a természettudományokban is s így kiválóan hivatott a vállalt feladat megoldására. Hogy nem a katolikus, hanem a protestáns teológia szellemében oldja meg feladatát és hogy filozófusa nem Aquinói Szent Tamás, hanem Kant, azt — bármennyire sajnáljuk is — tudomásul kell vennünk. Különösen az istenérvekről szóló fejezetben érezzük Aquinói hiányát ; bár nem utasítja el az istenérveket, hanem az Isten létéről az «élményből» szerzett bizonyosság utólagos igazolására használja fel őket. Objektivitásra való törekvésének szép bizonysága az a megállapítása, hogy «a keresztény Egyház a Mária-képben megteremtette a szüzességnek és anyaszeretetnek utol nem érhető ideálját» (909 lap). A nemzeti szocializmusnak katolikus szempontból legjobb bírálatát Jakob Nötges S. J. «Nationalsozialismus und Katholizismus» (Gilde : Köln, 1931) c. művében nyújtja. A nemzeti szocializmus világnézeti
