Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Tóth Tihamér: Mit kell a papnak tudni az átöröklésről?
348 TÓTH TIHAMÉR B) Ebben áll a mendelizmusnak az emberi átöröklésre is kiterjesztett lényege, amely szerint minden egyén, amely megtermékenyített petesejtből származik, maga is új magsejtet termel, amelyek felében az apai, felében az anyai rész öröklési anyagát hordozzák. El kell fogadnunk hogy az átöröklött tulajdonságok végső hordozói valóban a sejt chromosómái. De alighanem örökké talány marad, hogy az anyagi chromosoma hogyan hordozhatja az átöröklött szellemi tulajdonságokat. Bármilyen meglepő és értékes is ez a megállapítás a 24—24 chromosoma keveredésével előálló új életről, mégis marad még más óriási rejtély is, amire különöskép szeretnénk felelni, de nem tudunk : nem tudjuk, hogy az apai és anyai öröklési anyagot hordozó 48—48 chromosómából melyik 24 fog elpusztulni a sejt érése alatt és melyik 24 marad meg, — már pedig éppen ez dönti el az átöröklés mineműségét. Ez a két sejt az ősök élete kontinuitásának végső hordozója. De hogy a megtermékenyített sejtnek szabad szemmel nem látható chromosómái hogyan tartalmazzák az ősöktől átöröklött tulajdonságokat, és hogy a sejt megszámlálhatatlan oszlása mint alakul lassan organizmussá, hogy az egyik sejtcsoport véglegesen szemmé, a másik szívvé, a harmadik végtaggá épüljön : ez olyan megfoghatatlan mély titok, hogy ehhez valószínűleg a legfinomabb technika is mindig durva és a legjobb mikroszkóp is mindig vak fog maradni. Az átöröklés végső mivolta és mibenléte valószínűleg ép oly titok fog maradni, mint maga az élet. IV. A szellemi átöröklés. Az átöröklés kutatását alapos munkával kiterjesztették a szellemi átöröklésre is. Az erre vonatkozó adatokból csak néhányat említek fel. A) Két holland kutató, Heymans és Wiersma, a szellemi tulajdonságok átöröklésére úgy igyekeztek fényt deríteni, hogy több mint 3000 orvoshoz küldöttek kérdőíveket két nemzedékre : szülőkre és gyermekekre vonatkozólag. A nyert válaszból világossá lett egyes típusos szellemi tulajdonságok átöröklése, pl. a tanulás módja, a felfogás módja, a képzelet típusa. Az is kiderült, hogy általánosságban az apa és fiú között, továbbá az anya és leány között nagyobb a megegyezés, mint a kereszteződés. Másféle érdekes kutatást végzett W . Peters, jénai pszihológus. Művei : «Über Vererbung psychischer Fähigkeiten» (Jena, 1915), «Über Vererbung geistiger Eigenschaften und psychische Konstitution» (Jena, 1925). Adatait jórészt bajor falvakból szedte össze : 1162 gyermek, 344 pár szülő, 174 nagyszülő és 11 dédszülő iskolai bizonyítványát hasonlította össze. Megállapította, hogy a bizonyítvány-jegyek a nemzedékeken körülbelül egyformán oszlanak meg. Minél jobb a szülők jegyeinek átlaga, annál jobb a gyermekeké is. De ha a két szülőnek elütő a bizonyítványa, a gyermekeké is vagy az anya, vagy az apa bizonyítványára fog hasonlítani. Ha az apa és anya bizonyítványa átlag közepes, a gyermekeké is leggyakrabban közepes. Tehát a gyermekek gyakrabban öröklik egészben vagy az apát, vagy az anyát, s ritkán a kettőnek keveredését. Ha a szülők bizonyítványa egyforma, akkor a gyermekeké
