Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Tóth Tihamér: Mit kell a papnak tudni az átöröklésről?

MIT KELL TUDNIA A PAPNAK AZ ÁTÖRÖKLÉSRŐL?

I. Az átöröklés tapasztalati ismerete.

Az emberiség már évszázadok óta tapasztalatból tudta azt a tényt, hogy a gyermek és szülők meg az ősök között akárhányszor feltűnő hasonlóság található mind testi, mind szellemi szempontból. Az ősök tulajdonságainak megjelenését az utódokban átöröklésnek nevezzük.

A) Régi tapasztalat, hogy a gyermek nemcsak testet kap szüleitől, hanem a testtel együtt számos diszpozíciót is. Általánosan ismeretes, hogy a gyermekek sokszor feltűnően hasonlítanak szüleikhez arcvonás, szemhibák, termet, sőt mozdulat tekintetében is.

De azt is régen tudtuk már, hogy a gyermekek gyakran szellemi sajátságokat is örökölnek, mégpedig nem mindig a közvetlenül megelőző szülőktől, hanem régebbi ősöktől is. Közismert dolog volt egyes fajok szembeötlő faji sajátságainak átöröklése, továbbá uralkodó-családok guvernementális képességeinek átöröklése, hasonlóképpen gyenge- akaratú, iszákos és érzékies hajlamok öröklődése. A tapasztalat azonban nem tudta okát adni annak a másik, szintén közismert ténynek, hogy néha a gyermek meg egészen elütött a szülőktől, sőt kiütött az egész családból.

B) A tapasztalati tényeket később statisztikai kutatással is igyekeztek alátámasztani. Számos példát gyűjtöttek össze családokról, amelyekben kiváló tehetségek öröklődtek ; olyanokról is, amelyekben a bűn és a bűnre való hajlam származott át.

Így — hogy csak két példát hozzunk fel — hírhedtekké váltak egy bizonyos Ada Juke, amerikai csavargó nő leszármazottjai (megh. 1740.). 709 leszármazottja ismeretes. Ezek közül 196 törvénytelen szülött, 142-t községeknek kellett eltartani, 64 elmeháborodott, 174 nyilvános bűnös nő, 77 gonosztevő, köztük 12 gyilkos. Más oldalról Jonathan Eduard családját vizsgálták 1758-tól 1900-ig. Ismeretes 1094 leszármazottja ; ezek közül 14-en Collége-ok elnökei, 3 szenátor az Egyesült Államokban, 65 tanár, 30 bíró, 100 jogász, 100 pap, 195 középiskolát végzett és a család egyetlen tagja sem követettel bűncselekményt.

II. Mendel kutatásai.

Mindez azonban pusztán a tapasztalat megállapítása volt és tudományos módon az átöröklés kérdésével még nem foglalkoztak. Az első kutató, aki az átöröklés tanának tudományos megállapítására szánta idejét, Mendel György ágostonrendi szerzetes volt. Az ő munkája annyira