Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása a forradalomtól a kiegyezésig

A KIRÁLYI KEGYÚRI JOG A FORRADALOMTÓL A KIEGYEZÉSIG 321 állás betöltésére. Így volt kénytelen a rozsnyói püspök egy ízben a cantort a lector elé helyezni, mert ez utóbbi túlöreg és vak volt.1 A püspök javaslata a polgári kormányzóság elé került, amely megtette rá megjegyzéseit és felterjesztette a kultuszminisztériumba, amely a kormányzóságon kívül máshonnan is szerzett értesüléseket, főleg az első helyen ajánlottra nézve. Az is előfordult, hogy a püspöktől kért újabb felvilágosításokat rá vonatkozólag és az utólag szerzett értesülések alapján megváltoztatta a jelölés sorrendjét.1 2 A kultuszminiszter javas­lata alapján az uralkodó határozta el, hogy kit kell a Szentszéknek praesentálni, ami a már ismertetett módon történt meg akkor, amikor a külügyminiszter már értesült a nunciustól arról, hogy a Szentatya az ajánlandót minden nehézség nélkül ki fogja nevezni.3 A nagyprépost, illetőleg más első dignitárius kinevezése folytán, avagy egyébként megüresedett kanonoki javadalmak betöltése ugyan­úgy ment végbe, mint a concordatum előtt. A gradualis promotio sze­rint az előlépés folytán megüresedett utolsó helyre a püspök rendesen három személyt jelölt. Ezekről a kormányzóság rendőri osztálya, miután az alsóbb közigazgatási hatóságnál, így az illetékes megyei elöljáróságnál is érdeklődtek, valóságos minősítési táblázatot (Auskunfttabelle) ter­jeszt fel, aminőt a tisztviselők kinevezésénél állítottak ki. Ennek leg­fontosabb rovatai voltak : «Viselkedés a forradalom előtt és alatt, jelen­legi politikai és erkölcsi hírnév».4 A provizórium csak annyiban hozott e kérdésben változást, hogy a kultuszminisztérium szerepét úgy a pré­postok praesentálásánál, mint a kanonokok kinevezésénél a magyar udvari kancellária vette át.5 * * * A concordatum megkötése előtt az érsekségek és a püspökségek alapításának jogát Ferenc József épúgy gyakorolta, mint elődei. A zág­rábi érsekség felállításával kapcsolatban kifejezésre jutott, hogy ez a Szentszék által mindig elismert apostoli királyi jognál fogva történt, amely magában foglalja az egyházi tartományok határai megállapításá­nak jogait.6 Úgy ekkor, mint az új görög szertartású püspökségek alapí­tásánál (Lugos és Szamos-Ujvár) a minisztertanács tárgyalta az ügyet és hatalmazta fel az illetékes minisztert javaslatának megtételére.7 Új kanonoki állás megszervezése magánadományból is csak az uralkodó hozzájárulásával mehetett végbe, amelyet kultuszminisztere előterjesz­tése alapján adott meg a királyi kegyúr.8 1 Min. Rat. 1859 : 4123. 2 Min. R. 1856 : 447. 3 Min R. 1856:2735, 4227, 1859:4123 stb. 4 Mii. u. Civ. Gouv. XI. G. 1855 : 2264, 7541, 7542 ; 1856 : 1291, 3656, 6441, 18.457 stb. Min. Rat. 1856:858, 4245; 1859: 1071, 2467, 3210. 5 Külügymin. Admin, irattár. F. 26.19. a. csomó és Min. Rat. 1862 : 1170, 1881 ; 1863 : 184, 893, 1325, 2068, 3475, 3612 ; 1864 : 987, 1366, 1664 stb. «Min. Rat. 1850:3262. 7 Min. Rat. 1850 : 962, 422, 3382, 4894. 8 Min. R. 1856: 1173. Theologia. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom