Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig
220 ECKHART FERENC László egri kanonokot nevezte ki Jüstel véleményezése és az államkonferencia egyhangú helyeslése alapján.1 Ez utóbbi esetből az is kiderült, ami különben a 30-as évek végén gyakori eset, hogy a magyar püspökök kinevezése nem az államtanácsot, hanem az államkonferenciát foglalkoztatta.1 2 Ettől az időtől kezdve a prímás és a nádor hármas javaslata állandóan szerepel az akták közt, mint a kancellária javaslatának alapja. A nádor vagy önálló javaslatot terjeszt fel, vagy pedig, mint a helytartótanács elnöke, külön méltatja ennek a kormányszéknek a felterjesztését.3 Abban az esetben, ha a helytartótanácsban működő papi személyeket nem lehetett a jelöltek közül kihagyni, a kancellária nem kérdezte meg ezt a kormányszéket, hanem nélküle tette meg javaslatát.4 * Az is előfordul, hogy a kancellár külön terjeszti fel kormányszékétől eltérő véleményét, amely politikai okokból másképpen hangzik, mint hivatalának javaslata. így mikor 1838-ban Scitovszkynak Rozsnyóról Pécsre való áthelyezése következtében a rozsnyói püspöki szék megürült, a Pálffy Fidél kancellár hármas javaslata egész más személyeket jelölt, mint saját kormányszéke. Erre az államtanács javaslatára a király kézirattal fordult a nádorhoz, aki a prímással értekezvén, megint három más személyt ajánlott. Közben azonban megbukott Pálffy és az államtanács az új kancellárt, gróf Majláth Antalt kérdezte meg. Ez azután úgy vélte, hogy a küszöbön álló országgyűlés alkalmat fog adni az egyházi személyek megfigyelésére. A prímás és a nádor jelöltje, Farkas Imre székesfehérvári kanonok, mint káptalani követ majd kimutathatja az országgyűlésen előnyös tulajdonságait. Az országgyűlés bezárása után a csalódott aspiránsok elégedetlensége kevésbbé lépne fel, míg most, az országgyűlés előtt a kinevezés sok elégedetlent szerezne. Halassza tehát el az uralkodó a betöltést. Az elhatározás tényleg ily értelmű is volt.6 A kinevezés igen gyakran áthelyezéssel, vagy az áthelyezések egész sorával járt, ami ellen a szentszék nem emelt kifogást. A magyar király úgy helyezte át ez időben is püspökeit, mintha hivatalnokai lettek volna. Magában az államtanácsban is belátták időnként, hogy a püspök áthelyezése egyik megyéből a másikba pusztán anyagi okokból a kánonjogi törvényekbe ütközik.6 Az erdélyi püspöki szék betöltése e korban már épúgy ment végbe, mint a magyarországiaké. 1760-ban nevezte ki Mária Terézia az utolsó püspököt., Bajtay József Antalt a katolikus státus jelölése alapján.7 A királyi kegyúri jog kiépítése Mária Terézia alatt elnyelte a 1 C. A. 1836 : 2262. 2 C. A. 1838 : 850, 1839:750, 1843:41. 3 St. R. 1837 : 6475, C. A. 1838 : 850, 1839 : 750, 1843 : 41, St. R 1838 : 2380, 1842 : 2657, 1844 : 128, 1501 stb. 4 C. A. 1838 : 1259. 6St. R. 1838:6291, 1839:3197, 4492. 6St. R. 1840:3630. 7 Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, 1925 157. 1.
