Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Schütz Antal: A hittudomány jelen fázisa és föladatai (I.)
18 SCHÜTZ ANTAL erősödő hittudományt. A védelem már magában is, minthogy a teológiai periférián folyik, a centrumnak bizonyos fokú elhanyagolására kísért. Amikor pedig apostoli szellem lelkesíti, mikor nem legyőzés, hanem meggyőzés a vágya, akkor az ellenfélben is ösztönszerűen azt keresi, ami összeköt és nem azt, ami elválaszt. Ilyenformán ez az apológia kísértésbe jutott egyrészt nem a dogmatikumnak, a centrumnak oldaláról, hanem a periféria, a profán világnézés oldaláról nekikerülni a függő hittudományos kérdéseknek, másrészt nem mindig állott ellen teljes határozottsággal annak a kísértésnek, hogy az evolucionizmusnak, historizmusnak, kantizmusnak, pszichologizmusnak, pragmatizmusnak programmja és tanításai szerint tegye elfogadhatóvá a kortársak előtt a katolikumot. így született meg a modernizmus, nem annyira Németországban, mely két emberöltőn keresztül folytatott mérkőzésben, nem súlyos sebek nélkül (német félracionalizmus), ben- sőleg legyőzte a kantizmust és relativizmust, hanem inkább a román országokban, melyek félfázissal megkésve kapcsolódtak be a teológiai áramba, és így az új kor új problematikája és metodikája készületlenül találta őket. A Lamentabili dekrétum (1907) a «modernizmus» elítélésével gyorsan és aránylag kevés áldozattal teremtett rendet. Ekkor jött a világháború és vele új történeti konstelláció. Róla még nem nyilvánvaló, hogy a hittudományra nézve olyan korszak-nyitó hatása lesz, mint voltak a 19. század elején a napóleoni háborúk. De máris látnivaló, hogy új vágányokra állítja a népek gondolkodását és akarását, s így okvetlenül megérezteti majd hatását a hittudományban is. Itt azonban közvetlenül a ma küszöbén állunk. És ennek a ma teológiájának arculatát bajos megrajzolni anélkül, hogy egyúttal meg ne jelöljük a ma föladatait (lásd III.). Ezúttal csak arra a megállapításra szorítkozunk, hogy ennek a teológiai mának fiziognomiája nem mutat lényegesen más vonásokat, mint a tegnap ; hittudománya nem lépett új fázisba azzal szemben, mely a vatikáni zsinat után kialakult. Most még annak a kérdésnek kell a szemébe néznünk, milyen természetű ez a fázis? Akik szeretik a szellemi történeti alakulatokat 0. Spengler homológia-elvének világánál nézni, kísértésbe jöhetnek a teológia mostani fázisát egyszerűen virágkornak minősíteni. A hittudomány első virágzása ugyanis az első egyetemes zsinat után következett, a második a szintén történeti nagyarányú IV. lateráni zsinat
