Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Trikál József: A keresztény bölcselet jelentősége korunkban (I.)

désére. Keletnek, Ázsiának, sőt Afrikának is a népei mind e tenger partjai felé torlódtak és itt e partokon kölcsönös hatásokat cseréltek ki. Kikötőket és telepítvényeket létesítettek ; árukat és pofonokat adtak egymásnak. Nyelvek és vallások ; mythologiák és erkölcsi nézetek ; technikai vívmányok és istenek ; tudomány és művészet zsongtak, bongtak itt szüntelen. (Paul Valery.)

Még nem volt mai Európa, de a Földközi-tenger partjain, a keleti kis medencében máris egy kis Európa alakult. Egyiptom és Fönícia ; zsidók, asszírok, babilóniaiak és perzsák ide torlódó hullámai nyaldosták a partvidékeket. A néphullámok népszelleme pedig még nagyobb gyűrűkben torlódott előre. A görögökhöz értek először a hullámok. Ők nyerték először a hatásokat ; a gazdasági, a vallási, a világnézeti szellemet. A tudomány és a művészetek sugalmazó erejét.

A görög nép ily környezetben csakhamar megtalálta helyét és szerepét. Mikor testi éhséget kielégítette, a lelki szomjúsága jelentkezett.

Et cum vorandi vicerit libidinem,

Late triumphat imperator spiritus.

Valóban a görög nép lényének legeslegmélyét valami ihlet igen korán kínozta, bántotta, sőt valami misztikus belső fénnyel töltötte el. Parancsolt neki ; ösztökélte és titkos játékot űzött vele.

íme, a görög műveltség ; a görög szellem, a görög bölcselet ; a görög tudomány és művészet eredete igen nagy vonalakban. De még visszatérek e pontra.

A görög szellem után jött a római. A tudomány, a bölcselet és a művészet után a jog. Az egész világot rendező és vaskapcsokkal átölelő hatalomnak szellemi megalapozása.

A biblia első lapjain megtaláljuk egy teljesen egységes emberiség álmát, amint az egy csodás torony építésén munkálkodik :

«Egy nép volt mind és egy nyelven beszélt».

Még ma is erről álmodik a világ. És íme Róma ezt az álmot a jogrend keretében megvalósította. Róma volt a világ tornya, amely körül hemzsegtek a népek. Rómában állt a Pantheon, ahol jogot nyertek az istenek. Róma a Földközi-tenger közepén a világ fővárosa, az egész világ műveltségének középpontja.

Az ember lelki szemeivel szinte látja e körül a csillogó és sóval telített földközi víz körül az isteneknek és a világ legragyogóbb lángelméinek tömegét.

Horus, Isis és Osiris, Astarte, a Mithra-kultusz és a Kabyrok ;

A KERESZTÉNY BÖLCSELET JELENTŐSÉGE KORUNKBAN 195

13*