Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Trikál József: A keresztény bölcselet jelentősége korunkban (I.)
196 TRIKÁL JÓZSEF Pallas, Poseidon, Minerva és Neptunus s a hozzájuk hasonló istenek és emberek együttesen uralkodnak e tenger fölött. A római birodalom fejlődése folyamán a kelták, a szlávok és a germánok is vágyódtak az ég fénye és az élet szépségei után. Ők is a római jog hatalmának sugárkörébe jutottak, az ő isteneik is a Pantheonban székeltek, ők is a világállam alkotórészeivé fejlődtek. Mintha az egész ismert világ vágya e gyönyörű tengermedencét tette volna célpontjává ! Mintha az emberi tevékenység legfőbb színhelyéül a Gondviselés ezt a beltengert tette volna ! A gazdasági, az irodalmi, a politikai, a vallásos és a művészi tevékenység mind ide folyik be és mintha minden nemes szellemi érték itt születnék. És a fejlődés ezen pontján hirtelen valami csodás és mélységes változás pillanatához értünk. A sok-sok isten tengere fölött látom azt a hajót is, mely Szent Pált himbálta. Ez a tenger hányta, vetette a népek Apostolát is, ez a tenger fellelkesítette benne Krisztus gondolatait és érzéseit is. Az Istentől elgondolt, de a világ kezdetétől elrejtett bölcseséget, hogy t. i. a pogányok is Isten országának hivatalosai. Ügy nézem én Európa kialakulását, hogy Kelet gazdag és buja istenhiteiből Nyugaton kialakult először a görög, azután a római mythologia. A görög mythollogiából pedig letisztult a görög bölcselet, a görög tudomány és a görög művészet. A római szellem átvette a görög világ műveltségét és megteremtette a népek szövetségét a jogrenddel. Ebből mindből hiányzott még a harmadik, «az igazi Európát kibontó elem, a krisztusi szellem, a krisztusi szeretet». A krisztusi szeretet, amely a népeket nem joggal, hanem az istenek fölé tornyosuló örök Istennek és a mi Atyánknak szereteté- vel, bölcseségével és tudományával fűzi össze. Aki tiszta, egészséges levegőben és napsugárban él, gondol-e az arra, hogy egy pillanat alatt megfúlna, ha a levegőt és a napfényt végleg elvenném tőle? Aki ma Krisztus légkörében és igazságainak fényében él, gondol-e arra, hogy abban a pillanatban megszűnnék európai lenni, amelyben Krisztus kegyelmeit és mindennapi áldásait elvennék tőle?
