Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Radó Polikárp: A zsoltárkönyv a tökéletes élet útmutatója a szentatyák szerint
ALAPVETŐ HITTAN 165 (Letousey : Paris, 1929) című munkájának első részében az Ószövetség messiási helyeit analizálja az apokrif iratok és rabbinikus magyarázatok figyelembevételével. A második részben, mely a régi ilyen tárgyú munkákkal szemben fejlődést jelent, a messiási eszme alapvonásait és történeti fejlődését ismerteti és meggyőzően száll szembe a nemkatolikus exegetika téves megállapításaival. Georg Wunderte az apologetika würzburgi tanára egyik tudományos társaságban tartott előadását kibővítve «Religion und Magie» (Ohlinger : Mergentheim, 1926) cím alatt világosan és érdekesen tárgyalja a vallás és mágia viszonyát. Amit a vallás keletkezéséről és a mágiához való viszonyáról mond, azt maradék nélkül magunkévá tehetjük. A mágia keletkezésével kapcsolatban azonban azt állítja, hogy nem tartozik hozzá szorosan a szellemek, illetve démonok közreműködésébe vetett hit és csak kifejlődésében került sokszor szoros kapcsolatba a mágia a démonokkal (19. lap). Ezt a megállapítást sokan nem teszik magukévá azt állítván, hogy a démonok hite nélkül a mágia csak babonaság, de nem mágia. A. Seitz : «Phänomene des Spiritismus». (München, 1929.) Az okkultizmus és spiritizmus egész területének szisztematikus rendszerét adja katolikus felfogásban. Sok jelenségre találunk nála megnyugtató választ. Nagy tudományos felkészültséggel és mégis általánosan érthető nyelven veszi vizsgálat alá a parapszichológia érdekes problémáit. Vizsgálatát azokon a médiumokon kezdi, akiket Fhrr von Schrenck- Notzing — a parapszichológiái mozgalom német vezetője — pszichodina- mikus hipotézisének igazolására felhozott. Arra a megállapításra jut, hogy megfelelő ellenőrzés hiánya miatt nincs tudományosan bebizonyítva a fluidális tagok fantasztikus konstrukciója, amelyek Schrenck- Notzing szerint a médiumok testének folytatásai volnának. A szerző élesen megkülönbözteti a Krisztus és a szentek életében előforduló és a természetfölötti létrendbe tartozó csodás jelenségeket a spiritiszta rejtélyektől, a szellemek telekinetikus és értelmi megnyilatkozásaitól és a teleplasztikus, szellem-materializálódási jelenségektől. Ezekben a problémákban a tudományt előbbre viszi. Spesz Sándor kassai teológiai tanár «Okkultismus und Wunder» (Borgmeyer : Hildesheim, 1931) című könyvében az okkultizmus fogalmi és történeti ismertetése után a katolikus értelemben vett csodákat élesen szembehelyezi az okkultizmus feltűnő jelenségeivel. Sok kevéssé, vagy egyáltalában nem ismert tényt közöl, de az okkultizmus jelenségeinek magyarázatában előkelőén rezervált. Ez a munka a legutóbbi napokban magyar kiadásban is megjelent. Az Egyházra vonatkozó apologetikus irodalom igen gazdag. P. Reginaidus M. Schulte O. P. «De ecclesia catholica» (Lethielleux : Paris, 1926) és a szintén dominikánus Fr. Gerardus M. Paris «Tractatus de Ecclesia Christi ad mentem S. Thomae Aquinatis» (Marietti : Taurini, 1929) című munkák elsősorban iskolai célokat szolgáló összefoglaló müvek, amelyeket tudományos szolidság és a szigorúan skolasztikus módszer jellemez. — Tankönyv P. de Guibert S. J. immár második kiadásban megjelent «De Christi Ecclesia breve schema in auditorum
