Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Kühár Flóris: A mai vallástörténet fő irányai és módszerei (I.)
146 KÜHÁR FLÓRIS mítoszait és vallását. Elsőnek teszi azt a nagyjelentőségű megállapítást, hogy a «vad» népek ma is a kultúra oly fokán állnak, melyen valaha a most már magasabb fokra jutottak is állottak. így találja meg a módot arra, hogy visszakövetkeztessen a történelem régi népeire, sőt a «történelemelőtti» népekre is. Lafitau elővételezte művében az ethnológia (és a vallástörténet) jövőjének alapgondolatait : a kultúra evolúcióját alacsonyabb fokokból a magasabbak felé ; tartalmi és formai egyezéseit a Föld különböző helyein és népeinél ; azt a tényt, hogy a fejlődés nem mindenütt egyidejű. Ezek a termékeny gondolatok nyitották meg a história és praehistoria már kihalt vagy évezredes átalakuláson átment népeinek kultúráját a tudomány előtt és lehetővé tették, hogy az írást még nem ismerő ember néma emlékei megszólaljanak. A modern néprajznak a praehistoriával való összekapcsolása valóban korszakalkotó mozzanat a történelmi tudományok fejlődésében. A 18. század ugyan még kevés praehistorikus anyagot tárt fel, de a következő század szerencsés leletei és ásatásai szélesebb és szilárdabb alapot adtak az ősemberre vonatkozó kutatásnak. A) Fetisizmus. Ezeken a nyomokon ment a vallástörténet is a maga őstörténete felé. Ch. de Brosses1 a jetisizmusra mutat rá, mint a vallás kezdőfokára, a nélkül, hogy a fétisnek közelebbi meghatározását adná. A fetis természeti tárgy, melyben isteni, természetfölötti lények vannak. De Brosses a fetisizmust a félelemből magyarázza ; mellette a csodálkozásból eredő csillagkultusz (astrolatria) működik közre a vallás keletkezésén. A köv. század derekán felújítja e gondolatokat A. Comte.2 Szerinte az emberiség fejlődése három fokon bontakozik ki : teológiai (fiktív), metafizikai (abstrakt), pozitív (tudományos) fokon. A teológiai foknak három állomása a fetisizmus, sokistenhit, egyistenhit. Comte az egész természetben fétist lát ; szerinte a Nap, Hold, Föld maguk is fétisek. A fetiskultusz magukra a természeti tárgyakra vonatkozik, a nélkül, hogy valami kapcsolatot tételezne fel természetfeletti valókkal. A pozitivizmus atyja ugyancsak elmulasztotta a pozitív tudomány első feltételét, a jelenségek pontos megfigyelését. Azok a négerek, akiknek 1 Du culte des dieux fétiches ou parallèle de l’ancienne religion de l’Egypte avec la religion actuelle de la Nigritie. (Paris, 1760.) 2 Cours de philosophie positive. 6 kt. Paris, 1830—42. LI. leçon.
