Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)

2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Imre: Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22)

Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22) KOCSIS IMRE Érdemes megemlíteni, hogy a Mt 13,47—48-ban Jézus tengerbe vetett hálóhoz ha­sonlítja a „mennyek országát”. Igaz, ebben a hasonlatban a végítéleten van a hangsúly. 20. vers A megszólítottak azonnal engedelmeskednek a hívásnak. Otthagyják a hálókat és köve­tik Jézust. Figyelembe véve a halászok szegényes életkörülményeit, a hálók elhagyása fe­lelőtlen tettnek is minősülhetne. Ám nyilvánvaló, hogy az evangélista ezen a ponton na­gyon leegyszerűsített formában és célzatosan adja elénk a történteket. Ázt kívánja tudatosítani, hogy Jézus hívása késedelem nélküli választ igényel. Joggal írja Peter Fied­ler: „Azt a választ, amelyet Jézus követésre szóló meghívására kell adni, nem vezethetik azok a megfontolások, amelyek a mindennapokra érvényesek.”14 2. 2. Jakab és János meghívása: 21-22. versek Az elbeszélés második felében egy újabb testvérpár kerül a figyelem középpontjába: Ja­kab és János, akik apjukkal együtt tevékenykednek. Jakabbal kapcsolatban a „fiúvolt” (Zebedeus fia), Jánossal kapcsolatban a „testvérvolt” (Jakab testvére) nyer hangsúlyt. A Jakab név görög megfelelője Ιάκωβος a héber Jákob (= [ Isten] oltalmaz) görög alakja. Az Újszövetségben több Jakab nevű személyről is említés történik. Ezekből há­rom mondható jelentősebbnek: 1. Zebedeus fia, s egyben János apostol testvére. 2. Al- feus fia, aki a Tizenkettő tagja (Mk 3,18 párh.). 3. Az Úr testvére (Mk 6,3 párh.; lKor 15,7; Gal 1,19; 2,9.12; ApCsel 12,17; 15,13 stb.). A szövegünkben említett Jakab a szinoptikus evangéliumokban mindig Jánossal együtt szerepel. Az Apostolok Cselekedeteiben is szó van róla: Heródes Agrippa uralko­dása idején vértanúhalált szenvedett (ApCsel 12,2). A János - görögül Ιωάννης - a héber Jochanan megfelelője, amelynek jelentése: Jahve kegyes. Ezt a nevet viselte Jézus előfutára is, akit a „keresztelő” melléknévvel különböz­tetünk meg a most bemutatásra kerülő tanítványtól. Ez utóbbi kiemelkedő szerepét az apostolok testületében és a jeruzsálemi ősegyházban a szinoptikus evangéliumok, az Apos­tolok Cselekedetei és a páli levelek egyaránt jól tanúsítják. Péterrel és Jakabbal együtt fontos események (Jairus leányának feltámasztása: Mk 5,37 párh.; Jézus színeváltozása: Mk 9,2 párh.; Jézus halálfélelme a Getszemáni-kertben: Mk 14,33 párh.) szemtanúja. Ugyanakkor szemlélete nem mindig felel meg annak, amit Jézus a tanítványaitól elvár. Ez főleg akkor mutatkozik meg, amikor testvérével, Jakabbal együtt kiemelkedő pozíciót kér maga számára (Mk 10,35 párh.), illetve amikor — szintén testvérével együtt — bosszút javasol a Mestert és tanítványait elutasító szamaritánusokkal szemben (Lk 9,54). A Mk 3,17 szerint Jézus Jakabot és Jánost a „Boanergész”, azaz „mennydörgés fiai” névvel il­lette. János, Péter társaként, gyakran nyer említést az Apostolok Cselekedeteiben (3,1. 3.4.11; 4,6.13.19; 8,14), sőt Pál apostol is úgy hivatkozik rá, mint az „oszlopok” (= je­ruzsálemi egyház vezetői) egyikére (Gál 2,9).15 14 Fiedler, P., Das Matthäusevangelium (ThKNT 1), Kohlhammer, Stuttgart 2006, 100. 15 Feltűnő, hogy a negyedik evangéliumban a tanítványok között sem Jánosról, sem Jakabról nem történik említés, s a Zebedeus fiai megnevezés is csak egyszer fordul elő (Jn 21,2). Ez azért feltűnő, mert hagyományosan úgy tar­tották, hogy a negyedik evangélium éppen Jánostól származik. Ezen hagyományos felfogás szerint az irat máso­147

Next

/
Oldalképek
Tartalom