Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
A svájci biblikusok és Kálvin BENYIK GYÖRGY azt Rómában, Velencében, Párizsban és Oxfordban, vagyis a kor minden jelentős egyetemi városában hamarosan ismerték és használták, főleg azért, mertjórészt latinul írtak. Ulrich Zwingli (1484—1531) inkább csak beszédeiben kommentálta a Bibliát, sok esetben Erasmus stílusában.31 Nem tett olyan éles különbséget az evangélium és a törvény között, mint Luther, ezért számára a Jakab-levél sem jelentett kánoni problémát, hatással volt Kálvinra is. Legvitatottabb tézise az utolsó vacsorán a kenyér szimbolikus értelmezése volt, amiről tudni kell, hogy élete végén az eukarisztikus tant illetően változtatott nézetein, és sokkal közelebb került Luther álláspontjához. Johannes Oecolampadius (1482-1531) Erasmus német tanítványa volt, aki sokat segített mesterének az 1516-os Újszövetség görög kntikai szövegének kiadásában, és 1523-tól Bázelben a Szentírás tanáraként működött.32 Az eukansztiáról szóló elképzelését a Marburgi disputában védte meg 1529-ben. Az első János- és a Római-levélhez írt kommentárt, valamint Aggeus és Malakiás próféta könyveit magyarázta, Erasmus és Reuch- lin irányvonalát követve. Konrad Pelhkan (1478—1556) eredetileg minorita szerzetes volt, akit elöljárói Tü- bingenbe küldtek tanulni, ahol Paul Scriptoris (kb. 1460—1505)33 hatása alá került. Elzászban ismerkedett meg Paul Pfeddersheimerrel, aki héber kódexet ajándékozott neki, ennek hatására kezdett héberül tanulni. Ehhez járult még az is, hogy 1500-ban találkozott Reuchhnnal. Kitűnő hebraista lett, az első keresztény, aki héber nyelvtant írt 1504- ben. 1502-ben lektor lett Bázelben, 1508 lektor Rufachban, ahol Sebastian Münster volt az egyik tanítványa. 1511-ben a pforzheimi kolostor vezetője lett, itt találkozott Wolfgang Capitóval. Mindketten kételkedtek az oltáriszentségben. 1519-ben Bázelben lett lutheránus, majd azok is kiközösítették. 1524-1526-ben Ószövetség-professzorként működött az egyetemen, és nyomdát is vezetett. 1525-ben Zwinglitől feladatot kapott, amely Zürichbe hívta. 1530-ban kezdett dolgozni a Commentaria Bibliorumon. A ránk maradt hétkötetes kommentárja az Ó- és Újszövetséghez a reformáció idején alapmű lett.34 A Bibliát 1532 és 1539 között kommentálta, és foglalkozott az apokrifekkel is. Peter Martyr Vermigli (1500-1562) olasz származású tudós volt, aki meghonosodott Svájcban, és Zürichben lett a hebraisztika professzora 1556-ban.35 Korábban (151431 Müveit Schuler és Schultes adták ki 1545-ben, majd 1581-ben ívrét alakban, illetve 1828-1842 között nyolc kötetben (Toldalék: 1861). Ld. Még Gabler, U., Huldrych Zwingli. Bevezetés életébe és munkásságába, MRE Kálvin János Kiadó, Budapest 2008; POTTER, G. R., Zwingli, Cambridge 1976. 32 Staehelin, E., Das theologische Lebenswerk Johannes Oekolampads, Eleinsius, Leipzig 1939 (reprint: Johnson, New York-London 1971). 35 Eredetileg ferences, aki Konrad Pelhkan legjobb tanítványa volt. Műveit ld. Lectura Lratris Bauli Scriptoris Ordinis Minorum de observantia quam edidit declarando subtilissimas Doctoris subtilis sententias circa Magistrum in primo libro, Tübingen 1498 (Joannes de Montesdoca kiadásában); these des Paul Scriptoris OLM über die in Konstanz übliche Praxis der öffentlichen Buße, in Rottenburger Jahrbuch für Kirchengesch 11 (19 >2), 115 f. 34 De modo legendi et intelligendi Hebraei, 1504; Commentario Bibitorum: 1. Commentaria Bibliorim et illa brevia quidem ac catholica; 1532; 2. In quo continetur historia sacra, prophetae inquam priores, libri videlicetJosue, Judicum, Ruth, Samuelis, Regum &ex Hagiographis, 1533; 3. In hoc continentur Prophetae posteriores omnes, videlicet Sermones Prophetarum maiorum, Jsaiae,Jeremiae, Ezechielts, Danielis minorum Duocecim; 4. In quo continentur scripta reliqua, quae vocant Hagiographa, libn videlicet, quinque, Job, Psalterium, Parabolae, Ecclesiastes & Cantica Salomonis, 1534; 5. In quo continentur omnes libri verteris instrumenti qui sunt extra canonem Hebraicum, perperam Apocryphi, rectius autem Ecclesiastici, libri singuli, Ezrae, duo, Machabaeorum duo, cum fragmentis Danielis & Esther, 6. In sacrocanta quatuor evangelia et apostolorum 'acta, 1537; 7. In omnes Apostolicas epistolas, Pavit, Petri, Jacobi, Joannis etJudae, Zürich 1539; Index Bibliorum, 1537; Locorum communium et proprium sa crosancti ecclesiastici ci canones o.J.: Das Chronikon d. K. P. Zur vielten Säkulafeier der Universität Tübingen (hrsg. Riggenbach, B.), Basel 1877. 35 Sacred Prayers drawn from the Psalms of David Kirksvtlle (ed. Peter, M.), Thomas Jefferson UP, 1996. További munkáihoz ld. Anderson, W. M.,/1 Bibliography of the Works of Peter Martyr Vermigli, Kirksville MO 1990. 7
