Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
BENYIK GYÖRGY A svájci biblikusok és Kálvin alkalma volt kifejteni nézetét, hogy az egyház egységét nem a pápa vezetése, hanem Krisztus vezetése alatt képzeli el, másrészt a felkérés egyben Genf városának elismerése volt az Institutio kapcsán. Elfogadásával Kálvin megtette azt a lépést, amely oda vezetett, hogy az elvi reformációs elképzeléseit egy reformációs mintavárosban, Genfben meg is valósíthatta egy valós politikai és vallási közösségben. 1540-ben publikálta a Római-levél kommentárját. Augusztus 6-án megházasodott, nőül vette az özvegy hugenottát, Ideiette de Bure Stordeurt, aki két gyermeket is hozott a házasságukba. Később több gyermekük született, de mindegyük meg is halt igen gyorsan. így Ideiette halálakor csak a két házasságba hozott gyerek nevelése maradt az özvegy Kálvinra. Kálvin és Genf végleges kapcsolata 1541. szeptember 13-án kezdődött, és november 20-án a város elfogadta a Kálvin-féle egyházi rendtartást (Petit Conseil). 1542-ben ismét két gyermekét temette, miközben Genfben imádságos és énekeskönyvet jelentetett meg. Teológusprofesszorként heti három nap rendszeres teológiái előadásokat tartott, kéthetente pedig három napot prédikált, pénteken teológiai magyarázatokat tartott, minden vasárnap presbiteri gyűlést szervezett, egyházi vezetőként hihetetlenül sokat levelezett, és az iskolákat is felügyelte. 1543-ban a libertinusokkal21 szemben szilárdította meg hatalmát. Eközben a városban kitört a pestis, ezért Kálvin megszervezte a szegények és betegek ellátását, a diakóniai szolgálatokat. Ekkor jelent meg imádságos könyvének 2. kiadása, amely már 50 zsoltárból állt. Ebben a kottákkal is ellátott könyvben felhasználta a francia költő, Clément Marót (1495-1544)22 fordította zsoltárokat, melyet az ő halála után Theodor Béza egészített ki mind a 150 zsoltár fordításával és ezzel a Kálvin-féle egyházakban a zsoltárok az énekeskönyv szerepébe kerültek.23 Ekkor jelent meg Sebastian Castellio24 fordítása az Énekek énekéről. Kálvin ellentétbe került Castellióval, így útjaik elváltak. Pierre Olivetan lefordította franciára a Bibliát, és a kiadáshoz Kálvin írt előszót. Kálvin ekkor kommentálta az első és második Péter-lev elet, valamint a Júdás-levelet is. 1546-ban kezdődött Szervét Mihály orvos és Kálvin levelezése számos teológiai kérdésről, ám vitájuk egyre inkább elmérgesedett. Kálvin másik nagy vitája a városban a nyilvános tánc elítélése volt. Ez a vita Ami Perrm peréhez kapcsolódott, aki furcsa módon egyike volt a Kálvint Genfbe hívó városi tisztviselőknek, később viszont kiábrándult belőle, és botrányos viselkedésével hívta fel magára a figyelmet a városban. Ebben az évben került sor az első Korintusi-levél kommentálására, majd Kálvin 1547-ben a második Korintusi-levéHel folytatta kommentátori munkáját. Ebben az évben ítélték el és fejezték ■' Ami Perrin 1561-ben halt meg. Apja fakereskedő volt, anyja gyógyszerész. Perrin családjának egyetlen fia volt. Perrin Genf függetlenségét védelmezte, és ennek érdekében Kálvint Genfbe hívta, de szigorú törvényei miatt kiábrándult belőle, és provokatív módon szabados életmódot folytatott. Az irányzat arisztokrata és művész körökben teijedt. Híres libertinista volt mégjohn Wilmot, Rochester második Earlje, Marquis de Sade, a szexuális szadizmus atyja, Giacomo Girolamo Casanova diplomata, író, aki naplót írt szexuális kalandjairól, Lord George Noel Gordon Byron költő, Paul Verlaine és Arthur Rimbaud francia költő, valamint James Douglas. " Bár élt egy ideig Genfben Kálvin környezetében, de tiltott kockajátékkal vádolták (tric-track), és elmenekült onnan. Korábban protestáns érzelmű volt, emiatt börtönbe is került, majd Navarrai Margit apródjaként élt. Ismerte Kálvint, és egy darabig kedvelte is, de megmaradt katolikusnak. Műveinek legjobb kiadásait Jannet (Paris 1874) és Guiffrey (uo. 1876, 1881) rendezte sajtó alá. Szenczi Molnár Albert ezt és Béza fordítását használta fel a maga fordításaihoz. Ezt a zsoltárkönyvet magyar nyelvre elsőként Szenczi Molnár Albert fordította le 1606-ban. 24 Castellio Sebastian (1515—1563) nem akarta, hogy ő fordítsa franciára a Bibliát. Őt tekinthetjük a lelkiismereti szabadság első áldozatának. Bővebben Id.: Grayling, A. C., towards the Light. Ihe story of the struggles for liberty and rights that made the modern Western World, Bloomsbury, London 2007. 4
