Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Kelet és Nyugat testvéri közelségben - Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozása Kubában
Kelet és Nyugat testvéri közelségben KRÁNITZ MIHÁLY leginkább a Szentlélek akaratának engedelmeskedett a testvéri közösség helyreállításában, mely Krisztus tanítványainak nagy jele a világban.17 Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka 2014. november 30-án Törökországban kijelentette, hogy a katolikus egyház az ortodox keresztényekkel való teljes egység eléréséhez semmi más követelményt ne állítson, mint a közös hit megvallásának szükségét. Idén Ferenc pápa is a Szent András-napi üzenetében azt hangsúlyozta, hogy „nincs többé olyan akadály az eukansztikus kommunió előtt, melyet az imádság, a szívek megtisztítása és az igazság kimondása ne tudna meghaladni”.18 A közös nyilatkozat 25. pontjában a felek kifejezik, hogy a létrejött találkozás oldja majd azt a feszültséget, amely még jelen van ortodoxok és görögkatolikusok között. A szöveg továbbá utal arra, hogy a múltban alkalmazott „uniatizmus” módszere többé már nem járható út. A dokumentum még hozzáteszi, hogy az így létrejött egyházi közösségeknek joguk van a létezéshez lelki és szentségi területen.19 * Ezek a sorok azonban fájdalmasan érintették a görögkatolikusokat, ugyanis az elmúlt évszázadokban nagyon sok áldozatot hoztak, és még a vértanúságot is vállalták a Róma püspöke melletti kiállásban. A megfogalmazás így talán túlzottan az orosz félnek kedvezett, és a szöveget megfogalmazók nem vették figyelembe a kommunizmus alatt a megszüntetéssel és a beolvasztási kísérlettel együtt járó nehéz időket, amikor hitvallóik akár életük árán is vállalták katolikus hitüket.'" Bizonyos korrekcióval nem késlekedett Ferenc pápa, amikor március 6-án üzenetet küldött Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi görögkatolikus nagyérseknek az 1946-os, a Szovjetunióban tartott úgynevezett Ívovi álzsinat 70. évfordulója alkalmából. Ennek a politikai nyomásra tartott zsinatnak a törekvése nem volt más, mint a görögkatolikusok erőszakos beolvasztása az orosz ortodox egyházba. Ferenc pápa üzenetében megfogalmazta: „Az ukrán görögkatolikus egyház ezekben a napokban emlékezik az 1946 márciusának szomorú eseményeire. Immár hetven éve annak, hogy az ideológiai és politikai környezet, továbbá a magával az egyházatokkal szembeni ellenséges eszmék vezettek a Ívovi álzsinat megszervezésére, mely évtizedeken át szenvedést okoztak a papoknak és 17 Ferenc pápa a Hagia Szófiában mondott beszédében szólt a Szentlélek meglepő cselekedeteiről, mivel „az egység lehetséges a különbözőségben is.”; „Solo lo Spirito Santo puó suscitare la diversitd, la moltcplicitá c, nello stesso tempo, operare 1 'unita.” Vö. http://w2.vatican.va/content/francesco/it/homilics/2014/documcnts/pa- pa-francesco_20141129_omelia-turchia.html — Erről még lásd: Walter, P., Punfzig Jahre und kein bisschen weiter? Einige Beobachtungen zur Situation der Ökumene nach der Verabschiedung des Okumenismusdekret „ Unitatis redintegratio”, in 'theologisch-Praktische Quartalschrift (1/2016), 74—75. 1S Vö. „Avendo ristabilito una relazione di amore e fratellanza, in uno spirito di fiducia reciproca, di nspetto c di caritá, non c’e piu alcun impedimento alia comunione eucaristica che non possa essere superato attraverso la preghiera, la purificazione dei cuori, il dialogo e l’affemiazione della veritá. ” Vö. http://w2.vatican.va/con- tent/francesco/it/messages/pont-messages/2015/documents/papa-francesco_20151130_mcssaggio-bartolo- meo-s-andrea.html 19 25. Reméljük, hogy találkozásunk segítheti a kiengesztelődést ott is, ahol feszültségek uralkodnak a görögkato- hkusok és az ortodoxok között. Ma már világos, hogy az „uniatizmus” múltban alkalmazott módszerét, melynek lényege egy közösségnek egy másikba való beolvasztása, elszakítva saját egyházától, már nem lehet az egység helyreállítására alkalmazni. Mindenesetre az ilyesféle történelmi körülmények között megjelent egyházi közösségeknek joguk van a létezéshez, illetve joguk van felhasználni minden szükséges eszközt, hogy híveik lelki igényeit kielégítsék, törekedve ugyanakkor arra, hogy szomszédaikkal békében éljenek. Az ortodoxoknak és görögkatolikusoknak szükségük van a kiengesztelődésre, valamint arra, hogy megtalálják az együttélés kölcsönösen elfogadható formáit. A görögkatolikus egyház jelenlegi önértelmezéséről Ferenc pápa és Kirill pátriárka történelmi találkozójának fényében és közös nyilatkozatuk ismeretében lásd a Vatikán Rádió magyar adásának honlapján az Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspökkel készített beszélgetést: http://hu.radiovaticana.va/news/2016/03/1 )5/inteij%C3% 13A_orosz_atan%C3%A 1 z_niiskolci_g%C3%B6r%C3%B6gkatolikus_p%C3%BCsp%C3%B6kkel_/1213395. TEOLÓGIA 2016/1-2 47
