Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Kelet és Nyugat testvéri közelségben - Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozása Kubában
KRANITZ MIHÁLY Kelet és Nyugat testvéri közelségben a híveknek. Ezekre az eseményekre emlékezve mélységes hálával hajtjuk meg a fejünket azok előtt, akik üldöztetés és vértanúság árán tettek tanúbizonyságot a hitükről, melyet nagy odaadással éltek meg saját egyházukban és kifogástalan egységben Péter utódával.”21 A pápai megnyilatkozás még egy másik kérést is helyre tett, mely a nyilatkozatban szereplő, a görögkatolikusokra alkalmazott „egyházi közösségek” kifejezés volt. Mind a II. Vatikáni Zsinat, mind a későbbi tanítóhivatali megnyilatkozások, a reformációból létrejött keresztény felekezeteket „egyházi” vagy „egyházi jellegű” közösségeknek nevezte.22 Jóllehet az eredeti szöveg kiáll a görögkatohkusok létezése mellett, de rájuk az „egyházi közösség” meghatározást alkalmazza, mely visszalépésnek minősíthető. A főképp ukrán görögkatolikusoktól érkező reakciók következtében, a nekik szóló pápai üzenet kétszer is határozottan állítja a görögkatohkusok „egyház” voltát, minden egyéb jelző betoldása nélkül. A KÖVETKEZŐ TALÁLKOZÓ A vatikáni államtitkárságról származó hír szerint Pietro Parolin bíboros levélben mondott köszönetét Antonio Decarónak, Bari város polgármesterének az azonnali készségéről egy lehetséges új találkozás befogadására Ferenc pápa és Kirill pátriárka között. Puglia tartomány megfelelő helyszín lenne kelet és nyugat, és kifejezetten a római katolikus egyház és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatok építésére, mert az orosz ortodox hívek által nagy tiszteletben részesített Szent Miklós ereklyéi találhatók a városban. A polgármester már az első, kubai találkozó után levelet írt az államtitkárnak, hangsúlyozva elkötelezettségét, melyet Bari város nevében tud felajánlani a pápa és a pátriárka találkozása számára. Hívek ezrei zarándokolnak Myra püspöke ereklyéinek tiszteletére, melyeket a bazilika kriptájában őriznek. Az orosz ortodox templom igazgatója, Andrej Bojtcov kijelentette: „Kirill pátriárka bizonyosan találkozna Ferenc pápával Bariban, aki nagyon szereti ezt a várost, és már több alkalommal felkereste. Már az első találkozót is Bariban kellett volna tartani.”23 Ferenc pápa és Kinll pátriárka történelnú találkozásának eseménye a világ felé is egy üzenetet kívánt közvetíteni. A kereszténység szerepe Ferenc pápa tevékenységével felértékelődött, az ortodoxia pedig, mintegy szükségét is érezve vállalta a korábban tapintatosan inkább elhárított találkozót, éreztetve ezzel, hogy az orosz ortodoxia is a keresztény világ egyik meghatározó alanya. Mindenesetre a két egyház életében egy új korszak kezdődött. „Szemtől szemben” tárgyalhattak egymással az egyházi vezetők, megélhették a lelki ökumenizmust, az igazi keresztény testvériséget, s ezzel Jézus Krisztus parancsának is engedelmeskedtek: „Legyenek mindnyájan egy” (Jn 17,21). 21 Ferenc pápa rövid üzenetét lásd: http://w2.vatican.va/content/francesco/it/messages/pont-mcssages/2016/ documents/papa-ffancesco_20160305_mcssaggio-bcatitudinc-shcvchuk.html. 22 Lásd: Walter., P., I'ünfzig Jahre und kein bisschen weiter? llinige Beobachtungen zur Situatioin der Ökumene nach der Verabschiedung des Okumenismusdekret „ Unitatis redintegratio”, in lheologisch-Praktische Quartalschrift (1/2016), 69: „Allerdings wird im Konzil eine Differenzierung cingcführt, die jetzt wieder in anti-ökumenischer Absicht hervorgestellt wird. In LG 15 und Ulk 19 differenziert das Konzil zwischen Kirchen (’ecclesiae’) und kirchlichen Gemeinschaften (’communitates ecclesiasticae’, bzw. ’ecclcsialcs’). Es macht anscheinend eine Unterschied zwischen Kirchen einerseits, und christlichen Zusammenschlüssen anderseits, die als nicht Kirchen angesehen werden, sondern als kirchliche Gemeinschaften, eine irgendwie niedrige Rangstufe einnehmen.” Vö. http://www.avvcnire.it/Chiesa/Paginc/papa-kirill-Bari.aspx (a kutatás ideje: 2016. május 10.). TEOLÓGIA 2016/1-2 48