Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Kelet és Nyugat testvéri közelségben - Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozása Kubában
KRANITZ MIHÁLY Kelet és Nyugat testvéri közelségben érdekében (28. pont), Krisztus megvaUásáról (29. pont) és a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásáról (30. pont).1' KIÁLLÁS AZ ÜLDÖZÖTT KERESZTÉNYEK MELLETT A két keresztény egyház első embere találkozásának egyik fő témaköre a keresztények üldözése miatti közös kiáltás. A kortárs világban katolikusok és ortodoxok arra kaptak meghívást, hogy testvéri módon működjenek együtt az üdvösség evangéliumának hirdetésében, mert „a világ hídján” ez az a nagy vállalkozás, mely a jövőben meghatározza a nagy egyház misszióját.14 Ami Kubában végbement, az nem a szembenálló felek megbékélt találkozása volt, hanem „szívbéli megtéréssel és életszentséggel teli odafordulás a béke és az egység Urához”.15 Ebből fakad a lelki ökumemzmus, és annak Ferenc pápa által „a vér ökumenizmusának” nevezett különleges formája. Ezzel a meghatározással keresztények helyzetének a sokaságára utal, akik a súlyos üldözések következtében az egyházak vértanúi lettek. Valójában Ferenc pápa számára az egyház egységének helyreállítása „a vér ökumenizmusában” értelmezhető, mert minden szenvedés, legyen az a katolikusoké, az ortodoxoké vagy a protestánsoké, egy olyan tapasztalatot foglal magában, mely sokkal erősebb az egyházakat ma még megosztó különbözőségeknél. A keresztények közös vértanúsága ma az ökumenizmus „legmeggyőzőbb” jele. És amint az ősegyház meg volt győződve arról, hogy a vértanúk vére egy keresztény magvetés, ugyanígy a mi vértanúinknak a vére majd Krisztus testének ökumenikus egységét eredményezi. A mártírok vérében már „egy” vagyunk.16 A GÖRÖGKATOLIKUSOK MOSZKVÁBÓL ÉS RÓMÁBÓL NÉZVE A tanácskozást követő közös nyilatkozat elfogadása az egyik legkényesebb kérdést is magában foglalja, mely a görögkatolikusok helyzetére vonatkozik. Ferenc pápa feltételek nélkül fogalmazta meg vágyát már 2014. november 24-én, az Isztambulból Rómába vezető repülőútja során, hogy minden követelés nélkül bárhol találkozna Kmll pátriárkával. Már korábban is a kényes kérdések között szerepelt az elmúlt évtizedekben Oroszországban az ortodoxok által katolikus prozelitizmusnak nevezett folyamat, valamint a különösen Ukrajnában megnyilvánuló „uniatizmus” mozgalmától való félelem, ami nemcsak a találkozást, hanem az erről való dialógus megkezdését is nagymértékben gátolta. így a már előre elkészített nyilatkozatra Ferenc pápa előre a beleegyezését adta, de A közös nyilatkozat bőséges pasztorális, teológiai és még politikai értelmezést is ad a jelen helyzettel kapcsolatban. A szöveg, úgy tűnik, szakít a pusztán nemzeti gondolkodással, mely sokáig jellemezte az ortodox egyházakat. Ezért is esett a választás Kubára, és nem pedig az európai földrész valamely helyszínére. A két egyházfő együtt nyílt meg a világ nagy kérdései előtt és adott egységes választ a megoldásokra. Vö. Gaulmyn, I. DE, Oecuménisme desfaits, in La documentation catholique (Avril 2016), 3. 14 Ferenc pápa szociális tanításáról lásd: Theobald, Chr., L’enseignement social de VÉglise selon le papé Lran^ois, in Nouvelle Revue Théologique 138 (2016), 275: „II faut alors se demander comment cet Évangile du Régne peut s’introduire effectivement dans notre réalité sociale, économique et politique.” 15 Vö. Unitatis redintegratio, 8. '6 Falasca, S., L’„ecumenismo dei sangue”fa dei cristiani una cosa sola, in Avvenire (13 febbraio 2016), 5. TEOLÓGIA 201S/1-a 46
