Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kránitz Mihály: Kelet és Nyugat testvéri közelségben - Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozása Kubában
Kelet és Nyugat testvéri közelségben KRANITZ MIHÁLY Az orosz egyház szolgálatban lévő kb. 380 püspök fele Kirill alatt kezdte meg szolgálatát. A pátriárka annak a Nikodim metropolitának a tanítványa, akit a katolikus egyház felé való nyitásról ismertek. 1989-ben Kanll lett a külügyi osztály vezetője, s mielőtt megválasztották pátriárkának, többször járt Rómában, találkozva a katolikus egyház vezetőjével, többek között XVI. Benedek pápával is. Ilyen háttérből lépett elő Kirill pátriárka a páratlan ökumenikus találkozáshoz Ferenc pápával. Az eredmény után felmerni a kérdés, hogy mi lehet a folytatása ennek a történelmi eseménynek. A helyzet teljesebb megismeréséhez nagyon fontos, hogy Moszkva is akarta a Karib-tengeri szigeten végbement „baráti ölelést”, s ennek a jelentőségét az is kiemeli, hogy több mint ezerkétszáz év után 2016 júniusában Krétán rendezték meg a „Szent és Nagy” pánortodox zsinatot a diaszpóráról, az egyházak autonómiájáról, a házasság szentségéről és az ortodox egyháznak a világ többi keresztényeivel való kapcsolatáról.10 Bartolomaiosz pátriárka szinte otthon érzi magát a Vatikánban, de rajta kívül mind ez ideig csak Kirill és a szerb pátriárka találkozott a pápával. Ferenc pápával való történetinek mondott személyes párbeszéd azonban lehetővé teszi az orosz ortodox egyházfő számára, hogy Kréta szigetén a találkozásból fakadó tekintélyével lépjen fel a nagy ortodox összejövetel alkalmával. Jóllehet az orosz egyház csak az ötödik helyet foglalja el az ortodox hierarchiai rendben, híveinek számát tekintve mégis a legnagyobb. A találkozó Kinllnek az eddig kevésbé érezhető nemzetközi ismertséget is megadta, de ami számára mégis nagy kihívást jelentene, az egy lehetséges moszkvai pápai látogatás. Előre gondolkodva és felmérve a lehetséges hatást is, Ferenc pápa szeretetreméltó és karizmatikus személyiségével képes sikereket elérni az orosz emberek körében. Felmerül azonban a pátriárka római látogatása is, mely rendkívüli korszakos eseménynek számítana, ami Kirill őszinte ökumenikus szellemiségét, és egyúttal saját egyháza és hívei körében a tekintélyét is erősítené.11 A TALÁLKOZÓ ÜZENETE: A KÖZÖS NYILATKOZAT12 A harminc pontból álló közös nyilatkozat tartalmának megfelelően egyezik a történelmi találkozó szellemével. Szól arról az örömről, amelyet a Szentlélekre való hagyatkozással a találkozó kiváltott (1-7. pont), és utalást találunk az egység sürgető megvalósítására, mely Krisztus kifejezett kérése. Szó esik még a keresztények üldözésének megszüntetéséről (8-12. és 15. pont), a vallásközi párbeszédről és a vallásszabadságról (13-14. pont), az európai integrációs folyamatról, a javak elosztásának egyenlőtlenségéről, a szolidaritásról (16-18. pont), a családi élet védelméről (19-20. pont), a gyerekek és az idősek élethez való jogáról (21. pont), a fiatalokról (22-23. pont), az ortodoxok és katolikusok közös hagyományáról és a prozelitizmus (áttérítés) elkerüléséről (24. pont), a görögkatolikusok helyzetéről és az uniatizmusról (25. pont), az ukrajnai válság megoldásáról (26-27. pont), a katolikusok és az ortodoxok együttműködéséről az emberiség jövője ,a A szinódus elődokumentumát lásd: Documenti preparatort deI Sinodo Panortodosso, in II Regno 2016 (1 aprile), 236— 244. Sajnálatos módon négy ortodox egyház — az orosz, és a hozzá közel álló grúz, bolgár és az antióchiai ortodox egyház — nem vett részt a nagygyűlésen. 11 Galli, A., La Prossima sfida. Un viaggio a Mosca, in Avvemre (13 febbraio 2016), 5. n Ferenc pápa és Kirill pátriárka által aláírt közös nyilatkozatot lásd: Declaration commune, in La documentation catho- lique (Avril 2016), 5—10. 45
