Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Benyik György: A svájci biblikusok és Kálvin
BENYIK GYÖRGY A svájci biblikusok és Kálvin lefordításban szerepet játszott.7 A hét szabad művészeti tanulmányai után pap is lehetett volna, de előbb humanistaként Seneca De Clementia című művének kommentárja8 az első publikációja, majdjogi végzettséget szerez, és csak eközben kezd el teológiával foglalkozni. Mégis a genfi teokratikus uralom megteremtőjének tekinthető. A katolikusok leginkább az Institutio vagy magyarul A keresztény vallás rendszere című művével foglalkoznak,9 pedig hihetetlen aktív egyházszervezői tevékenysége mellett — még Luther Mártont is maga mögé utasítva - a Biblia legszorgalmasabb kommentátora. Éppen ezért ebben a tanulmányban elsősorban a Biblia-kommentátor Kálvinra szeretnék koncentrálni életrajzi események tükrében, illetve a svájci biblikusok munkáival összevetve művét. 1. A BIBLIA TANULÁSA ÉS KOMMENTÁLÁSA KÁLVIN ÉLETÉNEK FŐBB ESEMÉNYEI KÖZBEN Mivel Kálvin János nem tekinthető szobatudósnak, ezért ha az élethez közel állóan akarunk beszélni a Biblia magyarázatáról, szükségesnek látszik röviden ismertetni az életét is.10 * 1509. július 10-én született Noyonban egy hatgyermekes család második gyermekeként. Mivel anyja korán meghalt, apja, aki püspökségi javadalmakat kezelt, újraházasodott. 1923-ban fiát Párizsba küldte tanulni. A College de la Marche-ban kedvenc tanára Mathurin Cordier volt, de tanult a College Montaiguban is, ám erről hallgatott. Talán itt a „devotio moderna" képviselőit hallgatta 1528-ig, majd Orléans-ban hallgatott jogot. Bourges-ban Andreas Alicat11 és Pierre de l’Étoile tanítványa volt, és csak 1531-ben kezdett teológiát tanulni, amikor édesapja meghalt. 1531—1533 között történelmi fordulat állt be életében. A College de France-ban héber nyelvet és teológiát tanult.12 * 1932-ben még befejeztejogi tanulmányait Orléans-ban, és diplomát szerzett. 1532-re tehető a megtérése, melynek pontosabb ideje ismeretlen. Nicolas Cop párizsi rektor társaságában tűnt fel 1533-ban, ekkor már felszentelt katolikus pap volt, de egy humanista tanévnyitó beszéd miatt, melyet egyesek szerint Kálvin írt,1' együtt menekültek 1. Ferenc haragja elől. 7 Az 1535-ös Bible d’Olivétan-féle Bibliához köze van, de azt egy csoport fordította, ezért az ő szerepét nehéz tisztázni. Galvin’s Commentary on Seneca’s De dementia, Brill, Leiden 1969. 'A keresztény vallás rendszere (ford. Ceglédi, S. — Rábold, G.; lektorálta: Antal, G. — Borsos, I.), Pápa 1909. Később is kiadták (1995), de változatlan szöveggel. Életrajzát legkorábban Béza T. írta meg (1574), melyet magyarra is lefordítottak. Béza, T., Kálvin János élete (ford. Rácz, K.), Pápa 1908. Egyik legjobb életrajzi szakértője: Parker, T. H. L., Calvin: An Introduction to His thought, Geoffrey Chapman, London 1995. John Calvin, Tring, Hertfordshire, England: Lion Publishing pic, \975, John Calvin: A Biography, Oxford 2006. A magyar nyelven is olvasható „Kálvin élete’ ’-irodalom viszonylag nagyszámú: Révész, L, Kálvin élete és a kálvinizmus, Révész Imre Emlékalap Bizottság, 1864 (újabb kiadás: Kálvin János Kiadó, Budapest 2009); JancsÓ, S., Kálvin János élete és egyházpolitikája, Nagyenyed 1894; Irwin, C. H., Kálvin János, az ember és munkája, Budapest 1927; Kónya, L, Tanulmányok a kálvinizmusról, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975; Gyökössy, E., A lelkigondozó Kálvin, Református Zsinati Iroda. Budapest 1986; DÉ- kány, E., A pedagógus Kálvin, Református Zsinati Iroda, Budapest 1987; BÉZA, T., Kálvin János élete, Kálvin János Kiadó, Budapest 1998; Válogatás Kálvin János műveiből (szerk. Bolyki, J.), Kálvin Kiadó, Budapest 1993; Ca- dier, J., Kálvin, egy ember Isten igájában, Magyar Református Egyház, Budapest 1994; Czine, M., A kálvinizmus vonzásában, Kálvin János Kiadó, Budapest 1999; HuszAr, P., Kálvin János élete, teológust, reformátort és egyházszer^ vezói munkássága (1509-1564); Spicker, W. van’t, Kálvin élete és teológiája, Kálvin János Kiadó, Budapest 2003. CÍt annyira nem kedvelte, az utóbbi védelmében viszont fellépett. csak feltevés, nincs biztos adatunk, lehet, hogy Strasbourgban tanult. Ezt manapság nem tartják. Ez egy humanista beszéd volt, melyben Cop Luther-postillákat idézett. 2
