Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Vincze Krisztián: Gondviselés, szenvedés és üdvösség összefüggése Aquinói Szent Tamás írásaiban
VINCZE KRISZTIÁN Gondviselés, szenvedés és üdvösség összefüggése Aquinói Szent Tamás írásaiban Az Angyali Doktor innentől fogva leggyakrabban a gyógyszer képét használja annak kifejezésére, hogy milyen jó születhet meg az emberi szenvedésekből, amelyeket az ember sokszor Isten jogos büntetésének is tekinthet. „Mivel a büntetés egyfajta gyógyszer, így a fenyítést és a gyógyszereket azonos módon ítéljük meg. A gyógyszer bevétele keserű és gyűlöletes, de eredménye hasznos és kívánatos. Ilyen a büntetés is. Nehéz azt elviselni, de a legjobb eredményre vezet el. ”15 Az előbb említett Jób könyvéhez írt kommentár ehhez a logikához igazodva fogalmaz: „Bárkit is érnek szenvedésteli hányattatások, az nem szolgál Isten örömére, kivéve, ha abból a szenvedésből valami jó származik. Ahogyan a megpróbáltatás önmagában keserű és szomorúságra ad okot, örömteljes lehet akkor, ha hasznosságára tekintünk, aminek okán Istennek tetsző. [...] Ehhez hasonlóan a betegnek örömére szolgál a keserű gyógyszer bevétele a gyógyulás reményében, még ha eközben rossz ízeket is érez.”16 A szenvedésnek, mint gyógyszernek az egzisztenciális komolysága talán akkor érthető meg leginkább, amikor Tamás azt mondja, hogy sokszor az ember éppen azért imádkozik, hogy szenvedései elmúljanak, s ennek ellenére Isten ezen nem változtat semmit. Isten ugyanis a szenvedő előnyét tekinti, amelyen keresztül a szenvedő üdvösségéhez juthat közelebb, azonban mindez legtöbbször éppen a szenvedő számára rejtett marad. Mintha egy orvost látnánk magunk előtt, akit a beteg hiába is kérlel, a keserű gyógyszer bevételétől sehogyan sem tekint el. „Isten így nem szünteti meg az embert érintő hányattatásokat, akkor sem, ha könyörögnek azért, hiszen Isten jól tudja, hogy ezek a szenvedések az üdvösségében segítik őt előre. ”17 Még szintén ebben a gondolatkörben állapítja meg Szent Tamás azt is, hogy Isten esetleg éppen azokra mér ki sok szenvedést, akik a legerényesebbek, s akik emberi mércével mérve egyáltalán nem érdemlik meg a hányattatott életet. Akikben Isten azonban több erőt, nagyobb rátermettséget lát, akik életszentségükben magas szinten vannak, azokra mérhet ki Isten sok esetben több szenvedést. Ahogyan háború idején a parancsnok az erősebb és jobb katonáit nem kíméli a nagyobb veszélyektől és nehezebb feladatoktól, s ahogyan a gazda a legügyesebb szolgáira bízza a nehezebb feladatokat, ugyan úgy az isteni gondviselés is a jobb embereknek több megpróbáltatást és erőfeszítést mér ki ebben az életben. Mindez a túlvilágon magas fokú jutalmazást von majd maga után, ahogyan a parancsnok is kitünteti a győzelem után katonáját, vagy ahogyan bőségesen megfizeti a gazda derék szolgáját a nehéz munka elvégzését követően.18 15 „Cum autem poenae sint quaedam medicinae, idem iudicium videtur esse de correctione et de medicina. Sicut autem medicina in sumptione amara est quidem et abominabilis, tamen eius finis est valde dulcis et desiderabilis, ita et disciplina, quia gravis est ad sustinendum sed adducit fructum optimum.” Aquinói Szt. T., Super ad Hebraeos, cap. 12, lect. 2. http://dhspriory.Org/thomas/SSHebrews.htm#12T. 16 „Non enim esset placitum Deo quod aliquis adversitatem pateretur nisi propter aliquod inde proveniens bonum: unde adversitas, licet ipsa ex se amara sit et tristitiam generet, tamen ex consideratione utilitatis propter quam Deo placet debet esse iocunda, |... | nam et de sumptione medicinae amarae aliquis ratione gaudet propter spem sanitatis licet sensu turbetur.” Aquinói Szent Tamás, Expositio super lob ad litteram, cap. 1, sec. 20-21. http:// dhspnory.org/ thomas/SSJob.htm#()l 2. " „Contingit enim quandoque quod Deus hominem exaudit non ad votum sed ad profectum: sicut enim medicus non exaudit ad votum infirmum postulantem amoveri medicinam amaram, si medicus eam non removeat eo quod scit eam esse salutiferam, exaudit tamen ad profectum quia per hoc sanitatem inducit quam maxime infirmus desiderat, ita Deus homini in tribulationibus constituto tribulationes non subtrahit, quamvis deprecanti, quia scit eas expedire ad finalem salutem.” Aquinói Szent Tamás, Expositio super lob ad litteram, cap. 9, sec. 15-21. http://dhspriory.Org/thonias/SSJob.htm#091. 18 „Manifestum est enim quod dux exercitus strenuis militibus non parcit a periculis aut laboribus, sed secundum quod militiae ratio exigit interdum eos et maioribus laboribus et maioribus periculis exponit, sed post victoriam adeptam magis strenuos plus honorat; sic et paterfamilias melioribus mercennariis maiores labores committit, sed in tempore mercedis eis maiora munera largitur; unde nec divina providentia hoc habet ut bonos magis ab 212 TEOLÓGIA 2016/3-1
