Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Zoltán: "Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!" - Néhány szempont a magyar Mária-kultusz teológiai értékeléséhez
és erősíti. Igen gyakran rózsafüzér-társulatokba rendeződve imádkozták és imádkozzák a szentolvasó tizedeit, cserélve egymás között a titkokat („cédulaváltás”), felkészülve így lelkileg egy-egy szentmise előtt25. „Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!" KOVÁCS ZOLTÁN 5. Kultuszformák Magyarok Nagyasszonyát a mai liturgikus kalendárium szerint október 8-án ünnepeljük. A XIII. Leó pápa által engedélyezett és 1896-ban még október második vasárnapján megült ünnepet X. Szent Piusz pápa helyezte át erre a napra. Ilyen formában ez az ünnep nem tekint vissza régmúlt időkre, tartalma azonban annál inkább: a Szent István-i országfelajánlás gondolata ugyanis erőteljesen megjelent — és ma is megemlíthető — Nagyboldogasszony ünnepe kapcsán26. „A Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó népi jámborság, amely különböző módokon nyilvánul meg, mélyen megalapozott, kiemelkedő jelentőségű és egyetemes egyházi jelenség. Abból a hitből és szeretetből fakad, amellyel Isten népe Knsztus, az emberi nem Megváltója felé fordul, valamint annak az üdvtörténeti küldetésnek a megértéséből ered, amelyet Isten a názáreti Máriára bízott, és amelynek következtében a Szűz nem csak az Úr, a Megváltó édesanyja, de a kegyelem szintjén minden ember édesanyja” - fogalmaz A népi jámborság és liturgia direktóriuma27. A magyar Mána-kultusz pontosan és tisztán kifejezésre juttatja a hívek gyermeki bizalmát és szeretetét égi Édesanyjuk és Pát- rónájuk iránt. Említésre méltó még, hogy a magyar ünnepek mennyire kifejező elnevezéseket nyertek a nép ajkán, mint például Gyertyaszentelő Boldogasszony (Urunk bemutatása; február 2.), vagy Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének híriiladása; március 25.). Az első ünnep neve különösen kifejező módon mutat a téli sötétségben Máriára, aki a Világ Világosságát (vö. Lk 2,32) mutatja be a templomban. A második pedig a magyar népi hagyományban a gyümölcsoltás idején szintén az Istenszülőre utal, akinek méhében a Szentlélek „gyümölcsöt fakaszt” (vö. Lk 1,35)28. Hatalmas szerepet kap a folklór Magyarok Nagyasszonyának kultuszában. Anya- szentegyházunk hivatalos tanítása „befogadhatóbb módon” közeledik a nép szívéhez a népi vallásosság által. Mária sokszor jelenik meg népünk dalaiban, ábrázolásaiban, történeteiben mint Anya, Királynő, vagy éppen mint az Úr Szolgálóleánya. „Népünk körében a Mána-tisztelet nem egyszerűen hívő gondolati tevékenység, szeretet, indulat, hanem különösképpen magatartás volt. A Máriával való találkozás keresése, a Szűzanya életével való bizalmas együttélés. Meleg, közvetlen, valóságkét felfogott kapcsolat a Szent Szűzzel. A magyar népi Mária-tiszteletben jelentős volt az a tudat, hogy ez a talál— 25 A rózsafüzér-társulatokról, azok kialakulásáról, működéséről alapos és értékes tanulmányt olvashatunk Barna Gábornak Az lilő Rózsafüzér társulata című könyvében (Barna G., Az Illő Rózsafüzér társulata. Imádság és imaközösség a 19—21. századi vallási kultúrában, Budapest 2011). - A rózsafüzér imádkozásának magyar földön elterjedt szokásairól, azt kísérő vagy az egyes titkok tartalmát összefoglaló, valamint az egyes társulatok lelkületét szépen leíró énekekről, a rózsafuzér-fajtákat összefoglaló ponyvairodalomról színvonalas bemutatást találunk Hetény Jánosnak A magyarok Máriája című, már idézett művében. „A szent olvasó, rózsafuzér” című fejezetet lásd: Hetény, J., A magyarok Máriája, 400—439. 26 Vö. Kovács, Z., Magna Domina Hungarorum, 13. 27 Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, A népi jámborság és liturgia direktóriuma (2002. május 13.), n. 183. 2" Vö. Kovács, Z., Magna Domina Hungarorum,! 6. - A Marialis cultus is említést tesz c két ünnepről, melyek ugyan nevükben az Ur ünnepei, de tartalmuk szerint Mária-ünnepeknek is tekinthetők (vö. MG 6-7). 155
