Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Zoltán: "Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!" - Néhány szempont a magyar Mária-kultusz teológiai értékeléséhez
KOVÁCS ZOLTÁN „Szent Fiadat, Boldogasszony, kérd e népért!” NÉHÁNY SZEMPONT A MAGYAR MÁRIA-KULTUSZ TEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ BEVEZETÉS „A Szűzanya tisztelete [...] ugyanúgy, mint a keresztény hit megtartása, nem pusztán a hagyomány valamiféle érzelmi része, hanem olyan szilárd tájékozódás, mely mindennek középpontjába Istent, az örök üdvösség forrását helyezi az egyházzal való állandó és hűséges közösségben”1. A Mána-tisztelet a katolikus hit szerves része2, ezért nem véletlen, hogy Isten népének hívő gyakorlatában a Szűzanya tisztelete is kiemelkedő fontosságú. Több olyan nemzetet is találunk szerte az egész világon, ahol ez a kultusz nemzeti színt ölt magára. Mi magyarok különösen is büszkék lehetünk arra, hogy történelmünk során nemzeti önazonosságunkból és az Egyház Mária-kultuszából a Szentlélek tüzében kialakulhatott Nagyasszonyunk tisztelete. Mindannyiunk számára ismeretes Szent István király tevékenysége, amelynek népünk keresztény létét köszönheti. Első szent királyunk „nagy bölcsességgel és csodálatos meglátással tudta összehangolni a maga idegen nyomokon járó, korszerű reformtörekvéseit a magyar ősi hagyományokkal és a magyar népi lelkiséggel”3. A kereszténnyé válás nem persze nem nélkülözte a nehézségeket. Szent István király szerepe azért jelentős ebben, mert megtalálta azokat a módokat, amelyek által a magyarok hite el tudott fordulni a hontoglalás előtti idők pogány kultuszelemeitől, és befogadta a kereszténységet4. Népünk Mária-tiszteletében kulcsfontosságú momentumot képez az országfelajánlás leírása, melynek során — a Hartvik-legenda szerint — a haldokló Szent István király Máriának ajánlotta nemzetünket5. Ettől fogva tekintettek a magyarok Máriára úgy, mint ' Imre, A., Die Manenverehrung in Ungarn, in Barna, G., (szerk.], Boldogasszony. Szűz Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában, Szeged 2001, 15. ‘ Vő. VI. Pál, Manalis Cultus apostoli buzdítás [továbbiakban: MC|, in AAS 66 (1974), 113—168, n. 58. ‘ Majsai, M. — Székely, L., Boldogasszony Anyánk, Budapest 1970, 19. „Hogy a keresztény magyarság nagy családját Mária személyéhez kapcsolja, népét [... ] a Szent Szűz házanépének és örökségének szerette nevezni” (Németh L., A Regnum Mariamim állameszme in «Regnum» 4 (1940—41), 224). 4 Vö. HetÉny, J., A magyarok Máriája. Mária-tiszteletünk teológiája és néprajza, Budapest 2011,524. 4 Első szent királyunk „kezét és szemét a csillagokra emelve, így kiáltott fel: »Ég Királynője, e világ jeles újjá- szerzője, végső könyérgéseimben a szentegyházat a püspökökkel és a papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oldalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva, lelkemet kezedbe ajánlom«” (Vö. HetÉny, J., A magyarok Máriája, 524.; Vö. Vizkelety, A. - Rónay, L., Ungarn, in Bäumer, R. - SCHEFFCZYK, L., |szerk.|, Marienlexikon, VI., 538.; vö. Balogh, A. F., Beatissima Virgo Maria, 25-26). 150
